39.Michael..

♥Sziasztook!
Facebook csoport- bocsánat lányok, de nem tudok facebookozni, akárhányszor próbálkozok azt írja error:s
Remélem mihamarabb rendbe jön, és tudlak titeket tájékoztatni..

Sok puszi, jó olvasást:)
Ha jön sok visszajelzés a részhez, jön egyből az új rész!
Jó Olvasást!♥

Hát a ma esténknek is annyi.Pault nem hibáztatom, hisz csak a dolgát tette.Jött, hogy figyelmeztesse, vagy szóljon Harrynek.Most is épp lent beszélgetnek ZÁRT(!) ajtóval.Enyhe jelzés, de teljesen megértem.
Kicsit kínos volt mikor mentünk volna a hálószobába, mert Paul ránk talált a folyosó közepén, mikor Harry épp húzta volna fel a pólómat.Persze Harryt ez sem hozta zavarba.

Gondolataimat a telefonom csörgése zavarja meg, amit időközben felhoztam a táskámból.Michael hív.Megdöbbenek, de felveszem a telefont.
-Háló?-veszem fel.
-Coco...sziaa...-nevet bele.Gyomrom görcsbe szorúl.
-Michael, te ittál?!-kérdezem halkan, és próbálok nem nagyon aggódni érte.Nevetése hirtelen alább hagy és kétségbeesett hangsúlyt vesz fel.
-Coco segíts!-ajkamba harapok idegességemben.Harry éjjeliszekrényére nézek, ahol az ébresztőórája van.Negyed tizenegy.
-Hol vagy?-kérdezem miközben kipattanok az ágyból.
-Nem tudom..-suttogja aztán kis szünet után felkuncog.
-Michael! Írd körül hol vagy!-jelentem ki.

Felöltözve futok le Harryhez, kezemben a táskám, indulásra készen állok.
-Harry!!-kiáltom miközben már a folyosón szaladok az irodája felé.-Harry!!!
Harry hirtelen rántja fel az ajtót és fut felém.
-Mi a baj?Rendben vagy?-kezd méregetni és össze-vissza tapizni.Nem érti mi ez a nagy kétségbeesés.
-Harry Michael részeg, nem is tudja hol van, csak pár saroknyira van innen és..
-Indulás.-fogja meg kezem.Nem kell neki több magyarázat.Ez is épp elég indok neki, és tudja, hogy nekem ez milyen fontos.

Beszállunk az autóba, majd Harrynek elmagyarázom, hogy Michael milyen környéken van.
-Baszki.Akkor siessünk.-tapos rá a gázra, mikor kiérünk a garázsból.
-Miért, milyen az a környék?-fordulok felé.
-Jobb ha nem tudod.Nem is értem, hogy kerülhetett oda...

Mikor megérkezünk a helyszínre elfog a félelem.Az utca, ahova Harry befordult sötét.Több összegyűlt csoport van, és mindenki minket néz.
-Hol van Michael?-suttogom, mintha attól félnék, bárki is meghallja.
-Ott!-mutat egy messzebbi, nagyobb csoportra, akik össze-vissza dülöngélnek és nevetnek.Páran egy padon ülnek, míg a többiek körülvesznek valami hordót, amiben egy kis tűz ég, ami melegíti kezüket.Egy lány mellett találom meg Michael arcát profilból.A padon ül, és meredten bámulja a tüzet.
-Ott van!-mutatok rá.Harry kicsit gyorsít, majd mikor megáll kipattanok.
-ABB!-kiált utánam, de én csak Michael felé szaladok.
-Michael!-kiáltom, mire egyre több szempárt érzek magamon.
Egyszer csak Harry egyik erős kezét érzem meg derekamon.Sokkal jobban érzem magam.
Michael felénk fordul és tekintetünk találkozik, de egyből elkapja.Arcára a szégyen ül ki.
Oda sietek, és leguggolok hozzá.
-Gyere.-súgom a fülébe.Rám néz.Egy megértő, aggódó, de sajnálkozó apró mosolyt villantok felé.Lesüti a szemét.-Fel tudsz állni?-kérdezem halkan.
-Vigyáz baby.-húz óvatosan hátrébb Harry, mikor felállok.Megfogja Michael kezét és átvéve a vállán, felsegíti őt.Michael alig tud járni.De végül csak eljutunk a kocsihoz.
Michaelt berakjuk hátra, beülök mellé.Harry becsukja az ajtót, majd beszáll a kormány mögé és beindítja a kocsit.Kitolat az utcából, majd megfordul és kihajt a főútra.
Én addig próbálom Michaelt ápolgatni, amennyire tőlem telik.
-Abb, hova vigyük?-kérdezi Harry mikor leáll egy bevásárlóközpont parkolójában.
-Ezt hogy érted?-kérdezek vissza egyből.
-Akkor gondolom hozzám.Végül is, így csak nem vihetjük haza.-lassan bólintok.
-Köszönöm.-suttogom, miközben Michaelre nézek, aki a karjaimba eldőlve néz előre.

-Bírod?-kérdezem Harryt a liftben, mivel Michael képtelen járni, ezért a karjaiba fogja.
-Persze.

***

-Michael kérlek mondd el.-fogom kezét.Már az ágyban van, a vendégszobában.Harry lefürdette, és átöltöztette, míg én teát csináltam neki, és hideg borogatást hoztam be.
-Nem tudom..-mormogta erőtlenül.Félek, hogy tényleg nem tudja hogy került oda, de valami emléke biztos van.
-Anyának mit mondtál, kinél alszol?Vagy nem mondtál semmit?
-De..Brad..-csukta le szemét.
-Ő kicsoda Michael?-kérdezetem kedvesen.Nem válaszolt.-Ő a legjobb haverod?
-Nem..-suttogta.-Bamda..-mondta szinte érthetetlenül.
-Ő is abba a bandába van, amibe énekelsz?-kérdeztem rá.
-Mmmm..-mormogta.A hanglejtése az 'ahha'-ra hasonlított, szóval arra következtettem, hogy igen.
Sóhajtottam, majd végigsimítottam arcán.-Jól van.Jóéjt Michael.-álltam fel és halkan kimentem a szobából.Becsuktam az ajtót, majd a konyhába mentem.
-Szerinted be volt drogozva?-kérdeztem aggódva Harrytől aki éppen tea filtert dobta ki.
-Igen.Csak rá kellett nézni.-mondta miközben hozzá lépkedtem.
-Annyira köszönöm Harry!-néztem szemeibe.A bögrét lerakta a pultra, majd magához húzott.
-Nem a te hibád baby.-felsóhajtottam érintésétől.Olyan jól esett hozzá bújni.Olyankor érzem, hogy nem történhet velem baj.Ha hozzá bújok megnyugszom.-Gyere, menjünk.Tusoljunk le.
Felnéztem rá, majd ajkaimba haraptam.
-Hmm..-mormogta elégedetten, majd lehajolt és alsóajkamat kikényszerítve fogaim közül, megcsókolt.
-Harry?-suttogtam.
-Hm?
-Azt hiszem hallottam valamit.
Újra ajtócsukódás.Harry felemelte a fejét, aztán várt.
A nappaliba Paul lépett be hirtelen, majd felmutatott egy CD-t.
-Megvan!-csak ennyit mondott.Éreztem ahogy Harry karjai megfeszülnek körülöttem, aztán felnéztem rá.Ő is rám nézett, majd elmosolyodott.
-Sínen vagyunk.