2013. december 29.

20.Cupidity









-Finom?-kérdeztem felnézve rá.
-Isteni.-mondta majd lehajolt és puszit nyomott az ajkaimra.Lelkesen ettem tovább a második muffinomat, majd amikor végeztem vele, Harryvel ellentétben a teámat kezdtem kortyolgatni.Harry ha jól tudom már az ötödik muffinnál tart.Tényleg finomnak tarthatja.
-Finom lett a tea?-mosolygott Harry.
-Igen, nagyon.Pont ahogy szeretem.Köszönöm.-mosolyogtam vissza rá, aztán ajkaira terelődött tekintetem.Macsósan, féloldalasan elmosolyodott aztán újból lehajolt és megcsókolt.


***

-Melyik film legyen?-kérdezte Harry-Van vagy 1000.Milyet szeretnél?
-Hm.Legyen mondjuuk..-mentem oda és olvasgatni kezdtem.-Jujj!A Kellék feleség az jó?-néztem fel rá kiskutyaszemekkel.
-Igen.-vigyorodott el-Csináljak popcornt?
-Ó, én nem kérek köszönöm.
-Rendben.Hozok chipset.-ment be a konyhába.Elvigyorodtam, aztán a kanapéra feküdtem vissza a harmadik bögre teámmal.
Mikor Harry öt perce sem jött, bevallom, kicsit kezdtem félni.
-Harry!-mondtam hangosan.Nem jött válasz, így a kanapé szélére másztam és felálltam.Elindultam a konyha fele, amerre ő is legutóbb.Mikor beértem a konyhába senkit sem találtam ezért tovább mentem.Benéztem a spájzba, semmi.Tovább mentem a folyosón.Bekopogtam a vendég wc-re.Semmi hang nem jött bentről így inkább a lépcső fele tartottam.
Először Harry szobájába mentem.Nem volt bent ott se, se a fürdőszobájába.Kétségbe estem.Ez lett volna az a hely ahol biztosan megtalálom, de még itt sincs.Nem mertem elmenni, mégis menekülni akartam.A furcsa az volt, hogy biztonságban éreztem magamat nagyjából, de nem akartam egyedül itt lenni.Félelem járta át a testem, hogy vajon mi lehet Harryvel, hol van, és ha valaki, akkor ki vitte el?Egyáltalán ha valaki elvitte..
A következő pillanatban meghallottam valami zajt.Kimentem a szobából és a falhoz lapulva, lassan és biztosan közelítettem meg a mellettem lévő szobát.Lassan, nagyon lassan bekukucskáltam a gardróbba, ahol megláttam Harry félmeztelen testét.A megkönnyebbülés villámcsapásként hasított belém.Lábaim ugrottak egyet és a következő pillanatban Harry karjaiba vetődtem, aki éppen hajtogatott egy pólót.
-Jeszus Abb!-kiáltott fel.
-Harry!-suttogtam megkönnyebbülten.Karjaimat továbbra is szorosan fontam át nyakán.Fejemet nyakába fúrtam, lábaimat pedig csípője körül fontam át, így csimpaszkodtam rajta, anélkül is, hogy fogott volna.
-Mi az gyönyörűm?-szedte még az előbbi ijedtségétől a levegőt szaporán.Egyik kezét derekam körül vonta át, míg másikat kicsit feljebb.Szorosan fogott ő is magához.
Becézésére megint egy megkönnyebbült, és egyben meleg érzés járta át a testem.Éreztem amint a hideg kiráz, arcom pedig lángba borul, ahogy észhez térek.Nincs rajta póló.Magamba fojtottam vágyamat, és úgy döntöttem inkább úgy csinálok mintha nem foglalkoztatna...annyira.
-Azt hittem, hogy elraboltak, vagy valahogy eltűntél!Annyira megijedtem Harry!-motyogtam.
-Bocs.Csak a pólómra csöppent egy kis salsaszósz..feljöttem, hogy berakjam a mosógépbe, és felvegyek egy újat.-mondta mély hangon.Kezem szorításán enyhítettem.Ujjaim összekulcsoltam tarkóján, ahogy kihúztam magam, hogy szembe kerüljek vele.
-A lényeg, hogy megvagy!-suttogtam.
-Igen.-alig lehetett hallani.Szinte csak formálta a szót édes szájával.
Ajkaimat szorosan tapasztottam övéire.Kívántam minden egyes porcikámmal, hogy érezhessem magamon érintését és ízlelhessem csókjának ízét, szájának puhaságát, ajkainak masszírozását, és csókjában a véghetetlen vágyat.
Mohón kezdtük egymás száját falni.Egyik kezét fenekem alá rakta, hogy megtartson, ugyanis kezdtem belegyengülni a vágyam miatt csókjába.
Egyre szenvedélyesebben falt.Néha csak ízlelgette ajkaimat, s olyankor hagytam, hagy tegyen azt velük amit akar.
Sóhaj tört elő belőlem, majd Harryből is egy férfias morgás, amit istentelenül szexinek tartottam.A következő pillanatban Harry a gardrób szekrényéhez lépkedett, majd annak döntött, miközben egyik kezével tartott, lent a fenekemnél, ami annyira kínzó volt.Ágyékát kinyomta, hogy úgy is tartson, ahogy megéreztem növekvő férfiasságát, saját nemi szervemnél, ahogy hozzám nyomta, hatalmasat nyögtem.A fejem az élvezettől hátracsuklott, és a szekrényen halkan koppant is.
A következő pillanatban viszont belém csapott egy régi felismerés és hirtelen húztam fel magam ijedten.Szívem majd kiugrott a helyéről ijedtségemben.Próbáltam felhúzni magam férfiasságától, ami sikerült is.Viszont így Harry ijedt és meglepett tekintetével találtam szembe magam.
-É-én..sa-sajnálom.Cs-csa-csak..-próbáltam valamit kinyögni, de mikor rájöttem, hogy nem fog menni, inkább lesütöttem a szemem.
-Hé.Csss..Abby.-nyugtatott, majd magához ölelt.Vállára hajtottam fejem.Egyik kezem lecsúsztattam tarkójáról hátára, másikat pedig mellkasomhoz húztam vissza, magam és Harry közé.Tenyerem Harry bal mellén pihent.Megnyugtató dobbanásokat adva szíve, melyek a szokásosnál gyorsabbak, szaporábbak voltak.-Felveszek valamit, aztán lemegyünk.
-Oké.-suttogtam, majd felemeltem fejemet, felé fordultam és nyakára nyomtam számat, hosszú csókot hagyva ott.Tenyerem alatt éreztem, ahogy még szaporább lesz a szívverése.Elmosolyodtam, majd elvettem számat.Harry hátrébb lépett, óvatosan, lassan lerakott, miközben kezem végig csúszott kidolgozott felsőtestén.Fantáziám egyből beindult, ahogy magam előtt találtam ezt a tökéletes testet.Nem vettem le róla a kezem.Felnéztem Harryre, enyhén elnyílt ajkakkal, aztán lábujjhegyre állva pipiskedtem egy csókért.Lehajolt, majd gyengéden csókolózni kezdett velem, miközben egyik kezem visszacsúsztattam nyaka és válla közötti részre, míg másik kezem felsőtestén; kockáin és mellizmán csúsztatgattam, simogattam.
Belesóhajtott csókunkba.Kicsit erősített derekam fogásán.Majd amikor pont kezdtünk újra szenvedélyessé átváltani, megszólalt a csengő.Harry lassan, de elhúzódott.Csodálattal a szemébe nézett.Egy utolsó gyors csókot hagyott ajkamon, aztán a nyitott szekrénybe nyúlva kivett egy pólót, felhúzta amilyen gyorsan csak tudta, majd megfogva a kezem indultunk el lefelé.
Leérve egyből a lifthez ment.Levette az amelletti lévő telefont.
-Igen?...Most nem alkalmas Paul....Értem....Oké, mondja meg neki, hogy holnap után úgyis találkozunk, addig pedig ha lehet, ne keressen.-egyből eszembe jutott, hogy akkor lesz az apjával a találkozó, ahova engem is el fog vinni.Ki lehet az onnan?!Az apja biztos nem, hisz vele nem így beszélne, ráadásul biztos felhívná a lakásba.-Köszönöm Paul.-tette le.
-Ki volt az?-szaladt ki a számon, mielőtt megelőzhettem volna.
-A nő akivel apám össze akar hozni.De lényegtelen, elküldtem.Ez a mi napunk.Gyere menjünk filmezni.Irányított a konyha fele, ahol felszedtük a chipset és a szószt, amit most én vittem,  megelőzve, hogy újra leegye a pólóját.
Lefeküdtünk a kanapéra.Harry egyik kezével átkarolt, hogy közelebb bújhassak hozzá.Újra beszívtam illatát.Mosolyogva figyelte, amíg én csukott szemmel, feldolgozom, hogy hogyan lehet ilyen tökéletesen férfias, macsós, per-fect illata.
Kuncogására nyitottam ki szemem.Duzzogva néztem rá, amit egy apró csókkal enyhített.
A chips az ő hasán, míg a szósz az én hasamon volt.A távirányítóért nyúlt, aztán elindította a filmet.
Felcsendültek az ismerős akkordok, majd a szabadságszobor jelenet következett, és aztán elkezdődött a film.Izgatottan helyezkedtem kényelmesebbre, miközben Harry berakta a számba az első falat chipset.Mosolyogva kezdtem el rágni, miközben huncutul csillogott a szeme.Valahogy az volt az érzésem, hogy őt most nem igazán a film érdekli..lehet nem is szereti, csak miattam nézi végig.Nem fogok tudni betelni a kedvességével, az érzékenységével, a szeretetével, a huncutságával és azzal az ellenálhatatlan kinézetével.Egyszerűen lehetetlen.





Ha összejön akkor a következő fejezet 2 komment és 3 értékelés után jön.







2013. december 24.

l9.Cooking"





Harry karjaiba vont és a kanapéra dobott játékosan.Még mindig nevetnem kellett a fején, ahogyan próbálja nagyon precízen kidíszíteni a muffinokat mielőtt beraktuk volna a sütőbe.
Belesüppedtem a nagy L-alakú hosszú, fehér kanapéba.Kuncogtam és próbáltam a kezét ellökni testemtől de továbbra sem sikerült.Fölém magasodott.Kezei még mindig derekamnál próbáltak csiklandozni. Forgolódni kezdtem kicsit és próbáltam kiszabadulni.A szám már szinte elzsibbadt a nevetéstől és a folytonos vigyortól.Hajam az arcomra omlott ahogy forgolódtam és már éreztem a hasizmomat, ahogy befeszítem, hátha enyhül az a kínzó, csiklandozó érzés.
Lassan abbahagyta és egyik kezét derekam mellé rakta, míg másikat a derekamon pihentette.Abbahagytam a nevetést.
Derekamon lévő keze felfele kezdett csúszni.Mellem alatt, mielőtt még hozzá ért volna felvette és tovább vezette arcomhoz, hogy a kósza tincseket elsöpörje onnan.
Tekintetünk egybe forrt.Még kicsit ziháltam, de így legalább volt mire fognom.Éreztem ahogy kezdünk újra felhevülni.
Harry lassan lehajolt.Egyik kezemet a tarkójára raktam, felcsúsztattam sűrű göndör hajába, majd közelebb húztam.Ahogy szánk egymásra tapadt, beletúrtam tincseibe.Majd még jó párszor, a csók csata közben.
Két térde között helyezkedett el a testem miközben alatta voltam.Közelebb akartam őt húzni.Lejjebb, hogy érezhessem teste minden egyes felületét.Magamon.De nem engedte, mellkasom melletti kezei megtartották őt.Másik kezem hirtelen ötlettől vezérelve hasára raktam.Felvezettem izmos mellén át a vállára, onnan pedig bicepszére.Kőkemény izom tartotta őt.Kicsit megszorítottam, majd még egyszer, hogy újra érezhessem kemény bicepszét.
Bele mosolygott a csókunkba.Végignyalta alsó ajkam, majd beleharapott kicsit, miközben óvatosan meghúzta.Halk sóhaj hagyta el a számat.Kicsit elhúzódott, szeme csukva volt.Arca lágy, puha és selymes volt, ahogy végigsimítottam rajta.Mint egy angyal.Újra hajába túrtam majd minden érzelmemet beleadva megcsókoltam.Puha, telt ajkai szinte masszírozták az enyémet.Nyelve lágyan próbált bejutni ajkaim közé, s miután kicsit széjjelebb nyitottam, nyelve megtalálta enyémet, majd kényeztetni kezdte.Felnyögtem mikor megéreztem testét az enyémen.Kissé felnyomtam csípőmet, amitől belőle váltottam ki egy férfias nyögést.Csókunk szenvedélyessé váltott át.Közelebb húztam magamhoz, egyik lábamat próbáltam kivenni alóla, hogy áttegyem csípőjén, de nem engedte.Zárva tartotta lábaimat.Lehet, jobb is így.A vágy kezdett bennem erősödni, az érzékszerveimmel együtt erősödött fel.Éreztem, hogy nem sokáig tudom ezt a vágyat kordában tartani.Olyan régen volt már ilyenben részem.Vagyis, ilyenben még soha.Harry olyan finom és jó hozzám.Olyan lágy, olyan érzéki és olyan..felnyögtem ahogy nyakamat kezdte csókolni, és óvatosan szívni.Ám ez cseppet sem volt halk.Fejemet hátra döntöttem reflexszerűen ahogy kijött a hosszú hang a torkomon. Harry kicsit elhúzódott és kíváncsi, de egyben vággyal teli szemmel nézett le rám.
-Elmentél?-csodálat tükröződött hangjából.
Ziháltam.Olyan furcsa volt ez a sok jó.Ez a sok és csupa élvezet, öröm amit nekem adott.
-Abb.Ennyitől?
-Te vagy az első aki ilyen jó hozzám.Vagyis..nem jó.Vagyis..jó is..de..te gyengéd vagy és..és lágy.Meg..meg érzéki és olyan finom.-zavarba jöttem, mégis úgy éreztem, őszintén kell válaszolnom.
-Szeretlek.-suttogta alig hallhatóan.
-Szeretlek.-suttogtam szintúgy, majd közelebb hajolt és megcsókolt.De nem a szenvedélyes csókot folytatta.Óvatosan csókolt, mégis minden érzelmet beleadott.Éreztem a biztonságát, és olyan volt mintha vigyázna, nehogy eltörjek.Mintha ez lenne az első és utolsó csókunk.Beleőrültem ajkaiba.
Csókcsatánkat a sütő hangos folyamatos sípszava vetett véget.Ha lehet még jobban Harry alá bújtam és erősen szorítottam magamhoz, úgy megijedtem hirtelen a éles hangtól.
-Azt hiszem kész a süti.-búgta szórakozottan.Felsóhajtottam a hangjától, majd amikor leszállt rólam és mindketten felültünk kaján és elégedett mosolyával találtam szembe magam.
Szúrós pillantást vetettem rá, aztán felálltam és a konyhába mentem, hogy kivegyem a muffinokat. Csodaszépen néztek ki és a díszítés is pont tökéletesen olvadt meg rajta.Kivettem és a sütőlapra raktam.Visszamentem Harryhez. Addig legalább megdermed rajta a máz.
Harry kényelmesen elfeküdve dőlt el a kanapén.Leültem hozzá közel, a kanapé szélére.
-Abb, nyugodtan hozzám bújhatsz.
Végszavára mint egy kisgyerek ugrottam fel és másztam sietősen hozzá.Felnevetett aztán derekamat megfogva még közelebb vont magához.Mellkasára hajtottam a fejem.Mélyen beszívtam illatát ami egy finom parfümmel és saját bódító illatával keveredett.Kiengedtem miután egy kis ideig magamban tartottam és memorizáltam újra meg újra illatát.
-Ez milyen parfüm?-kérdeztem csodálattal.
-Tetszik?-búgta.
-Imádom.-válaszoltam.
-Akkor jó.-mosolyodott el.Lehajolt az arcomhoz, aztán kicsit feljebb biccentve a fejem, hagytam hagy ízlelgesse ajkaimat.-Na, menjünk sütizni.Csinálok még teát.Most is málnásat vagy kérsz cseresznyéset?-nézett rám mosolyogva miközben én még leragadtam ott, hogy csókolózunk.Mindig elkábított.Felnevetett aztán végigsimított a combomtól a térdemig.-Na, akkor csinálok most cseresznyéset.Addig maradj itt.-nézett rám kedvesen.Mosolyogva bólintottam aztán figyeltem ahogyan megy a konyhába kecses, mégis férfias, sok férfit megszégyenítő macsós módon.
Mosolyogva megjegyeztem, hogy mindent megfigyelgetek rajta, és hogy mennyire érdekes számomra.Fejemet elfordítva meredtem ki az ablakon.Az idő kezdett hűvösödni. Legalább is a mellettünk lévő parkban, ami itt van ennek az épületnek az alján, nagyon fújta a fákat a szél.Az ég kezdett kicsit beborulni és a felhők amik jöttek kissé sötétek voltak.A nagy üvegfalhoz lépkedtem és kinéztem.Pár ugyanekkora épület, középen meg ezeknek az épületeknek a parkja, pár bolt, étterem, és egy nagyobb bevásárlóközpont.Itt minden közel van.Jó lehet itt élni.Minden modern, ez a falrész szinte csak üvegből van és a kilátás gyönyörű.Szembe pont nincs épület, így egyenesen a London Eyera és a Temzére nézhetek ki.Milyen gyönyörű lehet este, mikor ki van világítva a város.
Eszembe jutott az első esti nagy utam, mikor Harry vacsorázni vitt.Elmosolyodtam az emléken.Már akkor köztünk volt a kémia, amit szerintem Paul nem hagyott ki kukkolás nélkül.De ez csak szerintem van így. Harry nagyon szeretheti Pault ha így megbízik benne.Bár ez a kukkolós dolog nem is igazán a bizalomról szól.Feltéve ha csak Harry meg nem kérte, hogy ne nézzem minket..Mindenesetre én biztos kukkoltam volna.Harryt ne nézni?!Azt hogy nem lehet?
Belegondolva, mi lenne ha én lennék Harry sofőrje, szerintem már biztos nem élnénk.Meg vagyok róla győződve, hogy csak őt nézném.Egyszerűen káprázatos.Elvarázsol, olyan mint egy angyal.Egy gyönyörű angyal.
-Abb..itt vagy gyönyörűm?-dörmögött fülembe Harry amitől megugrottam.Két kezét derekamra rakta, majd magához húzott és átölelt hátulról.
-Bocsi..mondtál valamit?-pirultam el a becézésén.Kirázott a hangjától és ettől az egész jelenettől meg a cselekvésétől a hideg, amit remélem nem vett észre.
-Csak, hogy gyere üljünk le a kanapéra.Szeretnél még beszélgetni?
-Igen.-suttogtam, majd megfogva a kezem a kanapéhoz vezetett és hozzábújva, a teámat szürcsölgetve beszélgettünk miközben a muffint ettük, amin finoman ropogott a ráolvadt máz.






Sziasztook:) BOLDOG KARÁCSONYT MINDENKINEK :)) Remélem tetszik a rész:) ha 3 komment összejön akkor holnap hozom is a következőt!:))




2013. december 22.

l8.Meeting with Louis







A park megnyugtató volt számomra, ahogy Harry kezét fogva sétálok végig rajta.A tegnapi nap járt az eszembe, mire elnevettem magam.
-Mi az?-kérdezte boldogan felém fordulva Harry.
-Hát csak anya feje, mikor kilépett a liftből...
-Jah!-kuncogott fel ő is.
-Figyelj Harry..-lettem hirtelen komoly, ahogy eszembe jutott, hogy miről szerettem volna ma beszélni vele.-Én..beszélni szeretnék veled erről újra.
-Miről?
-Rólunk.-mondtam halkan.-Este is gondolkoztam ezen és..arra jutottam, hogy akár összejönnénk akár nem, én ugyan úgy fogok irántad érezni.Akkor meg minek szenvedjek? Nem igazán érdekelnek apád szabályai..Majd valahogy hozzászokok...és..
-Abb.Nem akarom, hogy megszokd azokat a szabályokat.Azt szeretném, ha szabályok nélkül kellene lenned mellettem.Ha magadat adnád,  nem apám robotját.
-Értem.-halkultam el.El akartam engedni a kezét, de nem engedte.-Harry kérlek..-húztam volna.
-Nem Abb.Tudod mit?Leszarom apám szabályait, eleget éltem bennük!-megállt, magához vont és a park közepén, az emberek nagy tömegében, megcsókolt. Hosszú, érzelmekkel teli volt a csókja.Úgy éreztem, mintha ez lenne az első és utolsó is.Imádtam.
Miután elhúzódott nem bírtam megszólalni, csak halkan, égő és lehajtott fejjel mentem tovább.
Elértük a park végét, ahonnan újra kezdődött a város.Beültünk a legközelebbi kávézóba, ahol megfogta az asztalon a kezem és úgy intett a pincérnek.
-Mit hozhatok önöknek?-mosolygott ránk a felszolgáló.Fiatalos volt, és jóképű, valahogy mégsem volt az esetem.Nem igazán tudtam mit kezdeni azzal, hogy szemezni próbál velem. Harry megköszörülte a torkát amilyen feltűnően csak tudta, majd válaszolt.
-Egy hosszú kávét kérnék és egy..-nézett rám.
-Forrócsokit.-néztem vissza Harryre.
-Van tejcsokis, narancsos, fehércsokis és étcsokis.-mosolygott rám a felszolgáló.
-Egy fehércsokisat kérnék.-mosolyogtam vissza.Rám kacsintott majd elment.Felhúztam egyik szemöldökömet és úgy néztem utána.-Hát ez..érdekes volt.
-Inkább felháborító!Itt fogom a kezed és mintha itt se lennék, flörtöl veled.
-Hát velem biztos nem..max. próbálkozott.-nyugtattam meg.
Felém villantott egy aranyos mosolyt majd megszorította a kezemet.Furcsán éreztem magam, de nem törődtem vele, Harryvel voltam elfoglalva.

-Viszlát!-köszöntünk egyszerre amint kiléptünk a kávézóból aztán Harry összekulcsolta az ujjainkat és úgy sétáltunk tovább a város fele.
Hirtelen reflexből hátra fordultam és vállam fölött átnéztem.A pár ember akik mögöttünk vagy előttünk mentek el voltak foglalva.Nem is értem miért gondoltam, hogy figyel valaki.
Közelebb húzódtam Harryhez, aki lenézett rám és kíváncsian fűzte össze tekintetünket.
-Baj van?!-kérdezte halkan.
-Nem!-mosolyogtam hamiskásan-Miért?
-Semmi.-mosolygott rám ő is, de szeme egészen máshogy csillogott.Úgy odahajoltam volna megcsókolni, de valahogy nem mertem-Figyelj..beszeretném majd mutatni a barátaimat.Esetleg holnap?Vagy azután?Hogy szeretnéd?
-Bármikor jó.Hogy hívják őket?
-Hát Louis ..
-Harry!!!-ordított fel előttünk valaki, mire a szívbajt kaptam.
-Louis!-vidult fel Harry.-Nos ő Louis!-nevetett ahogy bemutatott neki.
-Szia.-mosolyogtam-A nevem..
-Abby!Tudom.Hallottam már rólad.-kacsintott.Belepirultam a gondolatra, hogy esetleg Harry beszélt vele rólam. Harryre pillantottam és egy bocsánatkérő mosolyával jutalmazott meg.-A nevem Louis Tomlinson!-fogott kezet velem.Nagyon vidám és pozitív kisugárzása volt.Széles boldog mosolya, gyönyörű szép nagy kék szemei, haja pedig kócosra volt belőve.
-Épp arról beszéltünk Abbyval, hogy beszeretnélek mutatni neki titeket.
-Az tök jó!Fel hívom a fiúkat, hogy egy óra múlva nálam, oké?!-majd kicsattant az örömtől.
-Ó, nem!-nevetett Harry.-Ma mást terveztünk..de holnap Abby jó lesz?
-Persze!-valamiért Louistól én is bepörögtem.
-Szupeer!Akkor holnap.A lányok is jöhetnek?
-Igeen!-mondtam ki hirtelen véletlenül.De egyből visszahúztam magam.Harry jót kuncogott rajtam és Louis is vigyorogva nézett Harryre.Úgy éreztem valamiféle kommunikáció folyik köztük rólam.
-Akkor holnap.Ja, és Harry el kéne intézni az Oroszoknál azt a céget.Úgy gondoltam, ha holnap utánra ide hívnám őket az megfelelne.Lenyomjuk nekik a tuti üzletet, aztán legalább azon a tárgyaláson is túl vagyunk.
-Rendben.Max. 2 órás legyen.
-Megoldjuk.-intett mosolyogva majd rám nézett, és újra Harryre.-Majd beszélünk haver, menjetek csak.És akkor holnap kb. délre gyertek.
-Oké.Szia Lou..-ölelték meg egymást, és meglepettségemre Louis engem is magához szorított a következő pillanatban.De nem volt rossz, ahogy szorított.Megnyugtató volt az ölelése.
-Na jók legyetek..-kacsintott és elment, még azelőtt mielőtt Harry bármit is tehetett volna.
Nevetett egyet Louison, majd megrázta a fejét és sóhajtott egyet.
-Ő a legjobb barátod igaz?-kérdeztem mosolyogva.
-Igen.Amúgy még Zayn, Liam és Niall van.Szerintem mindegyikőjüket szeretni fogod.Meg persze ők is téged.Téged nem lehet nem szeretni.-nézett le rám miközben haladtunk tovább.
Elnyíltak ajkaim.Szívem hatalmasat dobbant meglepődöttségében.Nagy szemeimet az övéibe mélyesztettem. Nem tudtam mit mondani, nem jött ki hang a számon.
-Mindegy.Gyere Abb.-mosolyodott el, de nem mozdultam mikor indult volna.Visszanézett rám, mire magamhoz húztam és lábujjhegyre állva számat szájára tapasztottam.Hirtelen érte ez a kirohanásom, de őszintén megmondva engem is.
Zihálva húzodtunk el egymástól, miközben egy elhaladó kisfiú magába mormogva mondta, hogy "fúúj".Aranyosnak találtam, tudtam, hogy régen én sem szerettem anyáékat nézni.Bár nem is tudtam sokáig élni a másoknak szépségesnek tűnő gyerekkort.
Lesütöttem a szemem, ahogy visszaemlékeztem.Fájt.Kínzott, minden egyes pillanat amit akkor átéltem, túléltem.
-Abb.Mi a baj?!-törölte le, eddig észre sem vett könnyeimet.
-Ó..bocsánat.Észre sem vettem, hogy sírok.-nevettem fel kínosan.
-Mi a baj?-nézett szemembe aggódóan.-Kávézóban történt valami?Csak mert..azóta olyan furcsa vagy.
-Úgy éreztem valaki figyelt.-rántottam vállat.
-Még most is?-kérdezte és elkezdett nézelődni óvatosan.
-Nem..nemhiszem.Most csak..pár emlék jutott eszembe.
-Apád?!-suttogta.
Csak bólintani tudtam, ahogy mégnagyobb sírásba kezdtem.
-Gyere felmegyünk hozzám.Csinálok neked finom málnás teát.Juli azt mondta az a kedvenced.-bólintottam.Lehajolt.Aggódva szemembe nézett, majd megcsókolt.Édes csókja íze és sós könnycseppjeim keveréke volt, de imádtam.Imádtam az érzést, hogy itt van velem.Hogy van valakim.

***

Beültünk az autóba, beindította, aztán elindultunk.A hozzájuk vezető úton inkább zenét hallgattunk.Volt, hogy ő is énekelni kezdett, aminek örültem hiszen szerintem gyönyörű hangja van.Mély, rekedtes, amilyen alapból, de énekelve mintha simogatna.Nem hiszem, hogy valaha is megunnám ezt a hangot.Akár énekel, akár csak beszél.
Mikor megérkeztünk Harrynek a lakásához, szinte a felhők közt repkedtem hangja miatt.
-Na gyerünk.Csinálok neked teát és ha gondolod rendelhetünk süteményeket is.-mosolygott biztatóan.Hirtelen nevetnem kellett.
-Harry ne rendeljünk sütiket.-kuncogtam-Majd én sütök neked.-mosolyodtam el.Felém villantott egy kisfiús vigyort aztán kipattant a kocsiból, hogy kinyissa nekem is az ajtót.
Fellifteztünk, lepakoltuk a cuccunkat aztán a konyhába mentünk. Harry a teákat kezdte el megcsinálni, én pedig előkészítettem a sütihez való alapanyagokat, amit még nagyi tanított.



2013. december 17.

News of the Blog III.

♥sziasztok Drága Olvasóim!

nagyon sajnalom, hogy megvaratlak titeket de volt jo par gondom az elmult idoszakban es nem igazan tudtam elo emberkent viselkedni..tulajdonkeppen a blogba menekultem folyamatosan aminek hala otthon a gepemen mar a 32. resz is kesz van. Most viszont jonnek az unnepek es majd tobb reszt hozok nektek!
Remelem nem haragszhotok meg.Most eljottunk pihentetni az ahyamat es a hegyekben vagyok...csoda hogy van wifi, csak szerettelek volna titeket ettesiteni hogy miert is vagyok ilyen bunko aki elhanyagolja az olvasoit<3
ma megyunk aza es holnap uj resz!

ui.:bocsanat hogy nem raktam ekezeteket de telorol irtam nektek most gyorsan.
sok puszi es tovabbi jo karacsonyi keszulodeseket!:*

Ja es kerlek titeket kommenteljetek csak annyit hogy:kovit. -vagy nemtudom de neha gondolkozom azon hogy abbahagyjam e.:/... nem akarok olyan lenni hogy:"100 komi es csak utana hozom a kovetkezo reszt"... de neha olyan jol esne 2-3 :))) a legutobbikon is mindig elmosolyodtam ds olyen jol estek..:))) <3

Xxx.Gemm.

2013. december 4.

l7/ll.The business




A liftben kavargott a gyomrom.Magamban istenhez könyörögtem, hogy sikerüljön.De a lift csengése, hogy megérkeztünk a 32. emeletre megzavart.
-Minden rendben lesz.-suttogta fülembe Harry.
-Harry, ha ez nem jön be akkor annyi az egésznek.-fordultam felé mikor kinyílt a lift ajtaja.
-Tudom.De sikerülni fog.-mondta majd a derekamnál fogva kivezetett.-Én itt leszek veled.Biztonságban vagy.-suttogta miközben mentünk a terem felé.
-Tudom.Köszönöm.-bújtam hozzá közelebb és kicsit oldalra fordítottam a fejem, hogy belélegezzem nyakánál az illatát.
-Nyugi.Sikerül.-mondta, majd be is nyitott egy ajtón.Már megállt a szívverésem, hogy meg is érkeztünk, de rá kellett jönnöm, hogy csak az előtérbe, ahol valaki dolgozott. Nyilván az asszisztense az igazgatónak.
Itt is vártunk egy pár percet, kaptunk vizet, leültünk és vártunk.
Váratlanul nyílt az ajtó, és két nevető férfi jött ki rajta.
-Akkor a következő héten Jack!Viszlát!-intett mindenkinek a hapsi.Én is elmormogtam egy 'viszlátot', majd Harry a, gondolom, igazgatóhoz vezetett.Nem volt idős, sőt.Nagyon is fiatal volt.Olyan 34 éves lehetett.
-Harold Styles!Mi van veled?De jó, hogy látlak!-ölelték meg egymást vigyorogva.
-Minden oké Jack.Szeretném bemutatni neked Maggie Johnsont, aki miatt jöttünk.
-Értem, gyertek beljebb.Kelly, hozna nekünk egy kis bort, kérem?
-Rögtön hozom, uram.-mondta majd elsietett.
-Na, akkor lássunk neki!-csukta be az ajtót, majd a fotelekhez vezetett, hogy oda üljünk le.
-Szóval a magánvállalatba szeretne belekezdeni Maggie. Ezalatt értem azt, hogy a saját műveiből aukciókat szervezne.
-Oké, pár papírt átfutunk. Addig is bemutatkozok, elnézést.Jack Dollern!
-Maggie Johnson.-nyújtottam a kezem félénken.
-Tudom.-vigyorgott Jack, mire elvörösödtem.Miért érzem magam most butának?!
-Szóval..-kezdtük el a 'tárgyalást'.

***

Döbbenten és megsemmisülten hagytuk el az épületet.
-Na, akkor most mehetünk ünnepelni Miss Johnson?-kérdezte ünnepélyesen Harry.
-Igen!-suttogtam baktatva mellette.
-Na, had lássam azt a vigyort!Hisz sikerült!-fordított magam felé.
-Igen.De annyira könnyen.És ez szuper.-mondtam halkan.-Igen.Sikerült.-néztem szemébe.-Sikerült!-mondtam hangosan és egy vigyor jelent meg az arcomon, majd felnevettem.Most tudtam csak feldolgozni.
Elmosolyodott.
-Ez nélküled nem ment volna!-mondtam újra halkan, és Harry derekamon lévő kezeire raktam a kezem, felcsúsztattam vállára, majd egyik kezemet tarkójára, másikat meg arcára raktam.A köztünk lévő levegő hirtelen forrósodott fel.Éreztem, hogy mint melegszik fel a testünk.Szívem gyorsabban kezdett el verni, mikor elkezdtem magam felé húzni őt.
Orra enyémet súrolta, ha lehet ebben a magassarkúban, még jobban lábujjhegyre álltam és számat övére tapasztottam.Csak úgy falta ajkaimat, amire egy nyögésre késztetett.Mikor fejemet megpróbáltam hátra dönteni az élvezet csökkenése érdekében, hogy kiadjam a nyögést, Harry nem engedte.Tudta, hogy hangos is lehetnék.Túl hangos.Még közelebb húzott magához, és csókjába folytottam nyögésem.
A fülemben lüktetett a vér, de még így is kihallottam.
-Elizabeth!Hagyjad már őket, csak szerelmesek.-mondta egy öreg néni.
-Na de az utca közepén Annie?!-válaszolt egy szintén idős hang.
-Még fiatalok!Emlékezz vissza milyenek voltunk mi is!
-Jajj, azok a régi szép idők, mikor még..-távolodtak el hallókörömből.Abbahagytam a csókot.Szerelmesek?!Szerelmes lennék Harrybe?!
-Őhm..szerintem menjünk.-néztem Harry szemébe, akinek szerintem ugyanaz a kérdés járhatott a fejében, mint nekem, mert szinte ugyanolyan fejet vághatott mint én.
-Oké.-bökte ki, de még mindig úgy nézett rám mintha valami csoda lennék.
Beszálltunk Paul mögé, aki eddig várt ránk.Majdnem egy órát voltunk bent Jacknél, amíg minden papírt alá írtam.És most már hivatalosan is magánvállalkozásba kezdtem.Jack máris ajánlott egy nagyon felkapott helyet, ahol még nincs is művészeti galéria, csak ott mindent el tudnak adni.Ajánlott egy bért, amire Harry máris rábólintott és kivette.Küzdöttem ellene, de ragaszkodott hozzá.Végül pedig Jack mondta, hogy akkor Harry írja alá, amit két másodperc alatt meg is tett, így már nem volt esélyem kibérelni a saját pénzemből.
Az étterem felé több ezerszer megköszöntem neki a mai napot, és amit értem tett.
-Abb, ha még egyszer megköszönöd, akkor nem megyünk ünnepelni.-mondta, és Paul pont egy piros lámpánál állt meg.
-Nem baj, az is csak pénz költés.-mosolyogtam rá, mire lemondóan sóhajtott.Felkuncogtam.Lenézett rám és elmosolyodott.
-Élvezed, igaz?-dörmögte.Bólintottam.-Nem baj.Szeretem hallani, ahogyan kuncogsz.
Belepirultam bókjába, majd hozzábújtam, hogy ne lássa a vörös fejem.Ő is kuncogni kezdett, majd átölelt.

Az étteremhez érve, kiszálltunk a kocsiból és a bejárathoz indultunk.
Éppen nevettem Harryn, ahogy megbotlott egy kabátban.Ilyet is ritkán látni.A nagy tökéletesség majdnem elbotlik.
Amikor pedig a következő asztalnál megláttam anyáékat vigyorogva integetni, leesett az állam és lefagytam.
-Meglepetés!-suttogta a fülembe Harry, amitől kirázott a ideg.Megfogta kétoldalt, hátulról a derekam és úgy suttogott.-Örülsz?Előző héten megemlítetted, hogy már régen voltatok így együtt a családdal.Gondoltam örülnél.
-Ó, Harry, köszönöm!-mondtam majd megfordultam és megöleltem jó szorosan.Majd kicsit hátrébb húzódtam és egy gyors szűzies csókot leheltem ajkára.-Na menjünk!
Amikor hirtelen megfordultam anya pont valamit vigyorogva súgott a többieknek, akik elismerően bólogattak ránk nézve.Elpirultam és az asztalunkhoz indultam.
-Gratulálok drágám!-állt fel mindenki, de először anya ugrott a nyakamba.
-Köszönöm!-ujjongtam,és ezt még elmondtam kétszer Michael és Dyran ölelésében.

Késői ebédre spagettit kértem, hús nélkül és egy pohár pezsgőt kaptunk hozzá. Michael ugyanazt kért mint én.Anya és Dyran pedig valami furcsa színű krémlevest. Harry pedig salátát valamilyen rántottával, ami nem hús volt.Valami okból az eddigi randiainkon, az elmúlt hetekben, ha én sem kértem húst, akkor ő sem.Ennyire tiszteletben tartana?
Az asztal kerek volt, Harry mellett én ültem, mellettem Michael, aztán Dyran, és végül Anya aki ugyan csak Harry mellett foglalt helyet.
Mikor a pincér kibontotta a pezsgőt, nagy hanggal durrant ki a dugó.De azt egy fehér anyagba fogta, majd ahogy elvette azt az üveg szájától, már öntötte is az ünnepes poharába, vagyis az enyémbe.Miután mindenki kapott, megköszöntük, majd a pincér tovább állt, pár asztallal odébb.
-Abbyra, aki most már magánvállalkozó!-mondta Harry.
-Abbyra!-ismételte mindenki, majd koccintani kezdtünk.Utolsóra Harryvel koccintottam, aki a fülembe suttogott összeesküvő módjára.
-Gratulálok még egyszer, édes.-búgta. Elvörösödtem a becézésen.
Elgondolkoztam, hogy Harryvel holnap újra át kéne ezt beszélnünk.Még egyszer meg kéne kérdeznem, hogy az apjának mik a feltételei, az utcákon mint 'Styles Úr egyik fiának barátnője'-ként, hogy kéne viselkednem?Nincs kedvem megjátszani magam az egész világ előtt, mert tisztában vagyok azzal, hogy az újságban is fogok szerepelni, de az nem jelenti azt, hogy akkor teljesen mást kéne mutatnom.

A desszert után Harry felajánlotta, hogy az ünneplést folytassuk nála.Nem is tudom.Vissza szerettem volna már menni hozzá, mert imádom a lakását.De hát ennyire nagy dobra verni, hogy saját vállalkozásba kezdek?! Kicsit túlzás.Ez is már el volt túlozva, de hogy még folytassuk is az ünneplést, az nekem sok.
Elég volt nekem ennyi ünneplés.Örülök, hogy a család újra kimozdult, együtt ebédeltünk, és örülök, hogy ennek mind Harry is részese volt. Dyrant is megnevettette, ami szinte csoda.Alapjába véve, Dyran egy boldog és pozitív beállítottságú, de nem sokszor nevet.
Végül anya nagyon bepörgött, hogy láthatná, hol is él Harry, ezért kénytelen voltunk oda menni.Bár nem mintha nagy szenvedés lenne.Imádok ott lenni, igaz csak egyszer voltam, de annyira jó ott.Abszolút biztonságosan érzem magam nála, ráadásul modern, mégis otthonos.Mármint..a maga módján.A családi ház, ahol felkeltem, miután megmentett, az csak azért áll fent, hogy a szabadnapjait ott tölthesse.Teljesen megértem, hisz ott vannak szomszédai, kertje és nem érzi magát egyedül.





2013. november 30.

l7.The business




***

Szemeim kipattantak, ahogy megéreztem, hogy elaludtam.Ránéztem az órámra, és felpattantam az ágyból, majd máris ágyazni kezdtem.
Amint kész lettem azzal, a fürdőbe rohantam és gyorsan levettem magamról a fehérneműt, és a zuhany alá álltam. Gyorsan letusoltam, megtörülköztem és felöltöztem.Ma inkább egy elegánsabb ruhába mentem, igaz Harryvel még nem teljesen mindent beszéltünk meg, de már haladok a cél felé, és nem szeretném még nagyobb bajba keverni.

Amiért amúgy is később indultam, a kezembe vettem a fényképezőgépem, kicseréltem a lencséjét egy nagyobbra, és elkezdtem vele az embereket fotózni.Persze nem több százat  fotóztam, csak olyan húszat, a munkahelyemig.

-Meg, szia!Nick keres.-bicentett Georga a fejével az 'iroda' felé, száját pedig elhúzta vészjóslóan.
Kopogtattam, és eltátogtam Georganak egy 'köszi'-t, majd bentről hallottam a behívást, így beléptem.
-Á, szia Maggie.-mondta Nick ridegen.
-Szia..vagyis..Jó napot.
-Nos igen, már egy ideje bent kéne lenned.
-Én..csak..izé.Elmentem fotózni.-mentettem magam.
-Rosszul hazudik Ms. Johnson.Ma nem jött be időben, és a szerződésben az áll..
-..hogy nem kések a munkanapjaimon.Tudom.-hajtottam le a fejem.
-Mindegy is.Holnap kérem jöjjön vissza aláírni a papírokat, el van bocsájtva.Már úgy is felvettem egy másik alkalmazottat.
-Hogy mi?! Na de Nick ezt nem teheti!Életemben úgy hatodszorra kések az iskolákat is beleértve!
-Engem ez hidegen hagy Ms.Johnson és kérem, mostantól magázódjunk!
-Mr. Addams ez sérti a jogaimat!-háborodtam fel.
-Ahogy érzi.Kérem távozzon!-mondta unottan.Eltátottam számat majd döbbenten kimentem. Georgara néztem aki kérdőn nézett rám.
-Kirúgtak.-mondtam.
-MI?!-csak bólintottam majd felmentem.Esélyt se adtam rá, hogy sajnálhassanak.

***

-Köszi anya.-suttogtam miközben kiszálltam a kocsiból.Lesütöttem a szemem és a csomagtartóhoz lépdeltem, felnyitottam és elkezdtem kiszedni belőle a cuccaimat.Amennyit tudtam bevittem, majd mentem a következő pár darab festményért.Körülbelül a 4. körnél jártam, mikor Michael jött oda hozzám.Nem mondott semmit, csak megölelt és ment a kocsihoz segíteni.Elmosolyodtam, majd tovább hordtam a cuccokat.
Sajnálom is, de nem is, hogy kirúgtak.Már nem igazán szerettem volna ott dolgozni, folyamatosan meghívókat gyártogatni.
Bent mikor elbúcsúztunk Joshsal kicsit könnyesre sikeredett, hisz ő nagyon jó barátom volt, vagy van.Nem tudom ezt ilyenkor hogyan szokás mondani.Jó is, de nem is, hogy kirúgtak.Hisz már éreztem egy ideje, hogy már nem igazán oda való vagyok.Szeretnék inkább már csak fotózni, és kicsit mellette festegetni.Aztán egy nagy galériát a műveimnek, aztán reklámoznám őket, kiállítás aztán aukció aztán...
Hangosan sóhajtok.Ez mind csak álom..

***

Itt állok az ijesztően nagy épület előtt.Nem gondoltam volna, hogy ennyire ijesztő.A szívem a torkomban dobog, az izgatottságtól.Közben a mellettem álló Harry kezét szorongatom.
Lassan három hete, hogy kirúgtak és most itt állok London belvárosában, ahol még életemben nem jártam, az egyik legnagyobb épület előtt.
Azóta sok minden történt, Harryvel nem igazán egyeztettünk le mindent, ezért nem vagyunk együtt.De a szikra mindig közre játszik, és sokszor elcsattan közöttük egy váratlan, de ugyanakkor nagyon is vággyal teli csók.Mindig leállítom, még nem állok készen újból arra a bizonyos dologra ami két ember között történik ha..na jó kimondom.A szexre.Igen, még nem állok rá készen.Mikor Harry simogatni próbál csók közben, aminek lehet, hogy nincsen tudatában, vagy nem is a szexre akar invitálni, de akkor is eszembe jutnak azok a képek, amik kisebb koromban belém ivódtak.
Két hete elment arra a találkozóra, de csak az anyjának és az apjának köszönt, majd le is lépett, hogy velem találkozhasson.Pedig mentségemre szóljon, én mondtam neki, hogy nem kell sietnie, mert akkor az apja dühös lesz.Ami be is valósult.Nagyon dühös lett Harryre, ráadásul engem is megutált.Jó kezdet.Az ismerkedős vacsorát pedig át is rakták erre a hétre, ami pontosan négy nap múlva lesz.
Harry és anya azóta is apám nyomában vannak, és minden lehetőséget kihasználnak, hogy benyújtsák az újabb pereket, és halmozzák a vádakat ellene.A levelet, amit még egyszer Bobtól vettem át, nemrég került elő a táskám aljáról.Nem mertem kibontani, ezért csak odaadtam Harrynek. Persze akkor is kettesben voltunk, és azt, hogy neki adtam át, egy szűzies csókkal köszönte meg, ami ugyebár elég szenvedélyesre sikeredett miután visszahúztam magamhoz.

És most itt állok, hogy végre megkaphassam a munkám.Minden iratom itt van, még az is amit 3 hete kellett, hogy aláírjak Nicknél.Olyan furcsán viselkedett velem.Mindig is ilyen rideg és bunkó volt, vagy csak amiatt mert egyszer késtem?!Hm.Pedig régen teljesen megértett.Na mindegy.

Harry levezette derekamra a kezét, és úgy kezdett el tolni.A magassarkúmban majdnem pofára estem, de szerencsére ott volt mellettem Ő, így még megtudott fogni a leégés elől.
Az ajtó kinyílt előttünk, beléptem és egy hatalmas belmagasságú recepciós tér fogadott, ahol voltak nem is kevesen.
A recepciós nő gondolom felismerte Harryt, mert ahogy megpillantotta, megigazította magán a blúzt, és felvette magára az ezer wattos csábító vigyorát.
-Mr.Styles.-mondta.
-Üdv Mrs.Forst.
-Üdv.-mondtam hidegen, és közelebb bújtam Harryhez.Ám 'Mrs.Forstot' ez sem érdekelte, szinte csak egy egytized másodpercre nézett rám.Összehúztam a szemöldököm és Harryre néztem, akin látszódott, hogy jól szórakozik rajtam.
-Miben segíthetek?-kérdezte kacéran Mrs.Flörtringyó.
-Az igazgatóhoz jöttünk.
-Ó.Elnézést de ő jelenleg nem elérhető.
-Szóval hányas terem?-kérdezte Harry.
-Őm..-zavarodott bele Mrs.Flörtringyó, majd válaszolt.-752.De csak fél óra múlva szabad, most éppen tárgyalása van.
-Köszönjük.
-Addig hozhatok valamit?
-Kérsz valamit Abb?-nézett le rám Harry.Szánk szinte két centire volt egymástól, ahogy én is felnéztem rá.
-Nem.-nyögtem ki végül. Szorításán erősített, és éreztem ahogy megtelik bennem a vágy.Megakartam csókolni, de tudtam, hogy nem lehet.Itt nem.
-Akkor csak egy pohár szénsavas vizet szeretnék.-fordult felé Harry.A nő zavartan bólintott, majd elment.Én meg kicsit jobban Harry felé fordultam és felnéztem rá.Lenézett, majd tekintetét enyémbe fúrta és közeledni kezdett.Lágy csókot lehelt ajkaimra, majd elhúzódott, más körülmények között visszahúztam volna a gallérjánál, de tudtam, hogy még ez is sok volt, ebben a helyzetben, ezen a helyen.
Leültünk egy kicsit messzebbi váró fotelbe. Harry lábfejét a másik lába térdére rakta, s így ült férfisan, míg én csak mellé kucorodtam, jó szorosan.Kezét átvetette vállamon és így vártunk a sorunkra.Szemből elkezdett felénk sétálni, persze a legkecsesebben Mrs.Flörtringyó.Amint kicsit közelebb ért, és láttam, hogy tekintete Harryt pásztázza, aki ugyebár már javában bele volt merülve a sportújságba. Gondolkozni sem tudtam, mielőtt cselekedtem.Egyből combjára raktam kezem birtoklóan. Harry enyhén nyitott szájjal, döbbenten nézett fel az újságból, majd szexi féloldalas vigyorral a képén közelebb hajolt hozzám, miközben megfogtam a kezem.
-Ne itt Abb.Túl nyilvános.-suttogta majd a fülembe harapott.Pont akkor kaptam a szám elé, hogy visszafolytsak egy nyögést, mikor is Mrs.Flörtringyó megköszörülte a torkát, jelezvén, hogy itt van.Nem mintha nem vettük volna észre.Ideárad a szagod.Bocs.A parfümöd illata.-mondta gonosz tudatalattim.Belső istennőm pedig próbált Harryre koncentrálni.
-Itt az itala uram.
-Köszönöm.Kérem jelezze, ha mehetünk Mr.Forst.
-Mindenképpen, uram.-tette le az italt az asztalra, miközben kilógatta melleit.Megköszörültem a torkom és nagyon nehezen bírtam ellen állni a kísértésnek, hogy ezt ne is tudassam vele. Harry a tenyerét a combomra vezette, majd másik kezével megfogta a kiengedett hajamat, és amennyit meg tudott fogni, azt óvatosan meghúzta, úgy, hogy maga felé fordítson.
Közelebb hajolt és megcsókolt.Majd elhúzódott és még egy puszit nyomott az arcomra, mikor lesütöttem a szemem és elvörösödtem.Lassan felnéztem Mrs.Flörtringyóra, aki lenéző pillantást vetett rám, majd elment, riszálva idomait.



2013. november 26.

l6.After the Date



***

-De miért csinálja ezt Harry?-kérdeztem újra mikor beültünk a kocsiba.Középre húzódtam, megfogtam a kezét, és az ölembe vettem, úgy simogattam két kézzel.-Válaszolj.-suttogtam, de továbbra is csak kifele nézett, ahogy kezdtünk távolodni az étteremtől.Kicsit más hangsúlyt vettem fel, amikor kezdett idegesíteni a csönd.-Válaszolnál?!-pattogott a hangom. Harry egy kicsit elmosolyodott, majd felém fordult mikor felértünk a hídra és gyorsítani kezdtünk.
-Édes vagy amikor duzzogsz.-motyogta.
-Ne kezd megint Styles!Mondd meg, és ne tere..
-És szexi, amikor dühös vagy!-búgta fülembe, félbeszakítva a kirohanásom.Elszédültem, ahogy szenvedélyes hangja belém hasított.Simogatásom alábbhagyott, ahogy éppen próbáltam feldolgozni azt a vágyat, amit bennem felkeltett.
Kezét, ami az ölembe volt, belső combomra helyezte.Bizsergető érzés futott át rajtam, vágytam az érintésére.Kezét elkezdte felfelé csúsztatni a lábamon.De valahogy, ez most nem az az igazi érintése volt.Egy kép villant belém, ahogy behunytam a szemem.

"-Apa!Miért simogatod a combom?-kérdeztem kicsit ijedve, nem tudtam mi ez az érzés.11 éves vagyok, kezdenek bennem a hormonok épülni.De mi ez?!
-Csak egy kicsit kényeztetlek.Tetszik?-vigyorgott és az arcomba lehelt.Éreztem rajta a pia szagát, bűzlött tőle.Anyu meg még nem ért haza a munkából.Félek aputól.Mit csináljak?
-Nem.Nem tetszik!-mondtam és könnyeim megjelentek szemem sarkában.
-Nekem viszont igen!-suttogta majd egy lágy puszit nyomott az arcomra és folytatta."

-NE!!!-kiáltottam, majd kezemet automatikusan magam elé kaptam.A kocsi hirtelen kezdett fékezni, gumicsikorgást hallatott, miközben próbált megállni.Nem voltam bekötve, előre vágódtam. Nem tudtam teljesen előre zuhanni. Derekam a két első ülés között volt, fejemet bevertem az italtartóba, kezeim támaszt kerestek a vágódásnál, de ahelyett csak kemény ütést éreztem mindkettőben.A kocsi megállt.Hallottam, ahogy Harry kicsatolja az övét, és a következő pillanatban már rajtam volt mindkét keze.Mögöttünk dudálni kezdtek az emberek, de nem foglalkoztunk vele.Paul kiszállt, és elrendezte, hogy csönd legyen.Engem pedig Harry fogott meg, és emelt óvatosan fel.Nem erőltette meg magát akkor sem, mikor visszahúzott magához, tartva egész testsúlyom.A fejem búgott, fülem sípolt, kezeimen éreztem az ütéseket és tudtam, hogy holnapra a derekamon, és még jó sok helyen, lila foltok lesznek.
Harry nem tudta, hogy mit mondjon.De ahogy rám nézett és méregetett mindent elárult.Nem tudta, hogy most üvöltsön, vagy sajnáljon.Álla megfeszült és úgy nézett végig.
-Ez mire volt jó?-sziszegte.
Zokogásban törtem ki hirtelen, és hozzá bújtam.Meghökkent a kirohanásomtól, de karjai pár pillanat múlva védelmezően körülöleltek.
-Én..sa..sajná..lom!-zokogtam.Ölébe húzott, és szorosabban ölelt.Nyakába fúrtam a fejem, és éreztem ahogy int fejével. A következő pillanatban Paul becsukta az ajtaját, és a kocsi beindult, majd újra gurulni kezdtünk, de nem annyira gyorsan mint eddig.
-Psszt..-nyugtatott Harry és ringatózni kezdett velem.-Ha az a baj, hogy megpusziltalak, én sajnálom!Vagy, hogy ha az a baj, hogy simogattalak, és ez felzaklatott bocsáss meg!Nem tudtam!-búgta Harry a fülembe, ahogy a hajamba fúrta orrát.
Felnéztem rá.Zöld szemei csillogtak, de nem az örömtől, és nem a vágytól.
-Csókolj meg.-suttogtam.Meglepődött, de utána lehajolt hozzám, és lassan nyomta száját az enyémhez.Megremegett az alsó ajkam, ahogy bekapta puha szája közé.Elfojtott nyögés hagyta el a szám, ami halk volt, de Harrynek így is a tudtára adtam, mennyire jó és kívánatos, amit csinál.Szája után kaptam, és én bekaptam a felső ajkát.Elengedtük egymást, majd újra bekaptuk egymás ajkát.Most az enyém volt az alsó ajka, bekaptam és kicsit megszívtam, mire Harry ujjbegyei szorosabban nyomódtak belém. Fogaim közé vettem aztán, és meghúztam.Felnyögött, és kicsit elhúzódott.
-Abb, mit művelsz velem?-nem válaszoltam, csak újra csókolni kezdtem.

Zihálva húzódtunk el egymástól.Mélyen a szemébe néztem.Nem szóltunk egymáshoz, csak néztük egymást.Úgy éreztem, magyarázattal tartozom.De valahogy mégsem akartam megszólalni.
Végül a mellkasára döntöttem fejemet, kezünket összekulcsoltuk, és így meredtem tovább kifele az ablakon, amin keresztül a Temzét néztem, ami még alattunk volt.

***

Felébredtem, de nem volt kedvem kinyitni a szemem.Tudtam, hogy Harry visz.Jól esett az érintése, és karjaiban biztonságban éreztem magam.
-Óvatosan!-suttogta anyu, vigyázva, hogy ne keljek fel.De hát úgy is mindegy már. Harry, ahogy kérte anyu is, óvatosan kezdett felvinni a lépcsőn.-Addig csinálok neki teát.Ha ilyen hamar elaludt akkor biztos fel fog kelni éjszaka, ettől pedig hamar visszaalszik, és nincs tőle lidércálma.-szinte alig hallhatóan suttogott. Harry megállt.Karja megfeszült körülöttem és anyu felé fordult.Éreztem, hogy valamilyen kommunikáció folyik közöttük, de hamar tovább indultunk. Harry lehajolt és egy hosszú csókot nyomott homlokomra.Tudtam, miért adja.De a lidérces álmok ellen nem igazán tud mit tenni az ember.
A szobám ajtaját, a könyökével nyitotta ki, majd lábával hajtotta be.Bevitt, és letett az ágyamra.De nem az én oldalamra.Szólni akartam, de inkább hagytam.Tudtam, hogy nem fog így itt hagyni, és kíváncsi voltam mit fog csinálni, vagy mivel takar be.
Óvatosan, megfogta a bokámat, és levette a magassarkúmat, majd ugyanezt megismételte a másik lábammal.Bevitte a gardróbomba, és halottam, ahogy berakja a szekrénybe.Legalábbis egy szekrénynek megnyikordult egy ajtaja, aztán meg kicsit odacsapódott, mikor becsukta.Visszajött hozzám, majd az én oldalamon elkezdett felágyazni nekem.Mikor gondolom kész lett, megkerülte az ágyamat, és fölém magasodott.Megfogta a ruhám legalját, és elkezdte felfelé csúsztatni.Megijedtem kicsit, de hagytam magam.Óvatos, puha és meleg kezekkel szedte le rólam a ruhámat.Hallottam, ahogy szaporábban kezdi venni a levegőt, mikor már csak fehérneműben feküdtem alatta.Lábaim és hátam alá nyúlt, majd lassan, de biztosan emelt fel.Fejem a mellkasára bukott, és éreztem ahogy szíve ver.Szinte dübörgött mellizma és bordái alatt.Hangosan, és gyorsan.Szeretem, hogy ilyen hatással vagyok rá.
Letett a puha ágyikómba és átnyúlt fölöttem, hogy elvegye a takarót.Lassan kezdett betakarni a lábfejemtől, térdemen, combomon át.De a csípőmnél megállt, épp hogy csak betakart ott lent.Még a bugyim szegélye kint volt.Éreztem, hogy hezitál, de végül egy lágy puszit lehelt a bugyi szegélye mellé.Az ágyékomra.A vágy a másodperc töredéke alatt gyűlt össze ágyékomnál, amit rögtön fentebb is emeltem és egy nyögéssel árultam el magamat.
-Abb. Te fent vagy?-suttogta zihálva.Kezem a hajába vezettem és erősen belemarkoltam.Felmordult, amit csukott szájjal próbált elfojtani, de így is hallottam.Másik kezemmel arcát fogtam meg, majd tarkójára vezettem gyorsan és magamhoz húztam őt, hogy megcsókolhassam.-Ne!Ha most meg csókolsz, nem bírom ki.Már így is épp elég ez.-mondta és végigmért, majd megnyalta a száját.Gyorsan végigvezettem magamon a tekintetem, majd Harry ágyékán akadt meg.Vagyis kicsit lejjebb, a lentebbi résznél, ami már javában domborodott.Ajkamba haraptam, és éppen hajoltam volna megcsókolni őt, mikor hallottam anya meztelen lábának hangjait.Ijedten az ajtóra pillantottam majd megfogtam a takaró szegélyét és magamra húztam az egészet.
-Jó éjt Harry!-suttogtam és felemelkedtem, hogy megcsókoljam.Hajába csúsztattam kezem és beletúrtam miközben szenvedélyesen ízlelgettem ajkait.De mindez nem tartott tovább négy másodpercnél.Elhúzódtam, tudtam, hogy anya mindjárt belép, de még Harry elsötétült szemeibe mélyesztettem tekintetem, ahogyan álmúltan néz rám.Aztán nyitódott az ajtó, és behunytam a szemem.




2013. november 23.

News of the Blog II.




 ♥Sziasztok!

Hírekkel jöttem, és köszönetet is szeretnék mondani.

Nem kell rosszra gondolni..A blogot még jó sokáig fogom írni.Csak annyit szeretnék ezzel kapcsolatban mondani, hogy a részeket azért nem hozom túl gyakran, vagy legalábbis kiszámíthatatlan módon, mert sokszor nincs internetem, és van, hogy éppen raknám fel, de nem tölt be.:SS
Amúgy nem arról van szó még véletlenül sem, hogy elhanyagolnálak titeket!(csak úgy mondom, hogy a gépemen már a 24. fejezetet írom!)

A másik, hogy köszönöm szépen a feliratkozókat, nagyon örülök nektek!!:))♥ Üdv itt és köszönöm, hogy nem csak olvassátok hanem fel is iratkoztok!:)

Látom a véleményezést, és a kommentelést nem igazán csináljátok.:S Pedig annak nagyon örülnék, hihetetlen jól esett például még kicsit régebbről Christina és Noémi kommentjei:))♥ Utólag is köszönöm, lehet nem reagálok rá, de nagyon jól esik és sokszor eszembe jutnak, mikor írom a részeket.
Sokszor elszoktam ám gondolkodni azon, hogy vajon tetszett e nektek, mert ugye visszajelzéseket nem kapok a részek alá.:/:) Ezért is szeretnélek kérni titeket, hogyha nem nagy kérés írjatok pár szót.Sokat jelentene!:)

Ui.:Szeretlek titeket és köszönöm, hogy olvassátok a blogom!:)♥


Ui.II.:Happy 1Dday-t amúgy:**




2013. november 21.

l5.Harry's Dad






Az étteremre szinte rá volt írva, hogy belépés csak gazdagoknak. Harryre néztem, aki vállat rántott és bevezetett.
Az asztalunk majdnem az étterem elitebb osztályának a közepén volt.Körbe nézelődtem, ahogy mindenkin chanel szintű ruha van.Örültem, hogy Dyran rám erőltette a drága, márkás ruhákat.Nem lógtam ki én sem a sorból, szerencsére.De szívem mélyén tudtam, hogy ez nem én vagyok.Nem igazán tudnám kezelni ezt a gazdagságot.Legalább is, azt hiszem.Nem érzem magam ide valónak.Inkább ülnék otthon poros könyvek és gyönyörű festmények között egy forró teával, és a fényképezőgépemmel.
-Mit kérsz enni?-kérdezte Harry. Vissza fordultam felé.
-Őm.Nem is tudom, amit te.-mondtam zavartan.Elmosolyodott majd a pincért hívta.

-Szóval, hogy van ez az egész?-kérdeztem végül rá, mikor elment a pincér.
-Apám már kiszemelte a menyasszonyomat.Amikor jövőhéten jönni fog, be szeretné mutatni nekem.Számomra az a lány nem is létezik.Olyat szeretnék feleségül venni, ha már egyáltalán majd egyszer meg szeretnék házasodni, akit szeretek.Ez gondolom teljesen tiszta neked.-bólintottam.-A legnehezebb viszont, hogy az egész családja vele jön, nem tudom, milyen ez a lány.Nem szeretném megismerni.Nekem te vagy most a fontos.-halkult el a végére a hangja.Szívem zakatolt kijelentésére.
-És..
-Igen.Kötelező részt vennem.Apám megparancsolta, hogy meg kell házasodnom, minél előbb.Nem tudom miért.De idegesít a tudat.És van még nehezebb.
-Mi?-csuklott el a hangom.
-Apám akar veled találkozni.Már mindent tud rólad szinte.-beszélt halkan.Szemeim kikerekedtek.Mi?!Hogyan?!Mikor?!-Megakar ismerni.Meg szeretné ismerni azt a lányt, aki elcsavarta a fejemet.-mosolyodott el.
Percekig csak meredtem rá.Ijedtség tükröződött szemében.
-Harry.Én erre még nem állok készen.-suttogtam.Lehunyta a szemét.Kifújta a levegőt.
-Miért?-kérdezte suttogva és ökölbe szorította kezét.
-Időre van szükségem Harry.
-Nem akarsz?!-nézett rám.
-Nem!Pont erről van szó Harry!Én veled szeretnék lenni!-mondtam halkan, tekintetem az övébe mélyesztve. Megenyhült kijelentésemre, és inkább nem erőltette tovább a témát.

***

-Oké, te jössz!-nevettem hangosan, mire a körülöttünk ülök szúrós pillantást vetettek rám.
-Oké.Volt már szexuális kapcsolatod valakivel?-kérdezte mosollyal az arcán.Elpirultam, majd belegondoltam a kérdésbe.
Hirtelen éreztem magamat jéghidegnek.Apa.Hátamon a hideg futkorászott.Testemen újra éreztem az ütéseket és éreztem magamban apát.Szememet már majdnem, hogy könnyek mardosták, de az előző héten már kisírtam magamat, és most is kénytelen voltam visszatartani."Idejössz és szétnyitod a lábaidat, bazdmeg!!!"-üvöltötte.
Enyhén megráztam a fejemet, ezzel újra a jelenbe hozva magam, mielőtt még elbőgném magam.
-Nem.-nyögtem ki.Elgondolkodva nézett.
-Rendben.Te jössz!
-Hány nővel voltál már?-jött ki hirtelen belőlem, majd mikor felfogtam mit kérdeztem számhoz kaptam a kezemet.
-Nyugi.-vette el a kezemet a számtól, és kezemet összefogva övével, tette vissza az asztalra.Annyira jó volt megfogni kezét.Olyan volt, mintha újra biztonságban lennék.-Úgy körülbelül 18.-mondta én meg elkerekedett szemekkel néztem rá.Kezemet kiakartam húzni övéből, de övé túl nagy volt, és erős.Nem engedett.-Ez az időszak elmúlt Abby.Kérlek.
Próbáltam hagyni, de ez lánynak mégsem olyan dolog amit csak úgy ki tud verni a fejéből.
-Te jössz.-csak ennyit tudtam kinyögni.
-Rendben.Mit kérsz desszertre?-kérdezte úgy mintha egy titkot kéne elárulnom. Elkuncogtam magam, mire gödröcskék megjelentek az arcán és ujjbegyével kezemet kezdte simogatni.Másik kezével pedig intett egy felszolgálónak.
-Az év díjazott tortájából kérnék két szeletet és két pohár Rosét.
-Máris uram.-mondta majd elsietett.
Harry mélyen a szemembe nézett, pupillái kitágultak, száját megnedvesítette, kezemet pedig továbbra is cirógatta.Mocorogni kezdtem a bennem levő hormonoktól.Egy szexi, csábító, elégedett mosoly jelent meg az arcán.
-Éhes már a desszertre Abby?-kérdezte kacéran.
-Őm.Igen.-motyogtam zavartan.
-Akkor jó.-mondta, majd tovább kínzott tekintetével.Tetszik ez a játék.Elmosolyodtam.Lábamat kibújtattam a magassarkúmból és óvatosan vezettem a cipőjéhez.Lassan és gyengédem érintettem lábfejemet a bokájához, majd lassan kezdtem felvezetni vádliján.
Eltátotta száját, ujjai megálltak, a levegő egyre jobban kezdett forrósodni közöttünk.Ajkamba haraptam, térdhajlatába érve megálltam és lefelé kezdtem vezetni újra lábamat.Gúnyos mosoly terült szét arcomon.Elvigyorodott kacéran, majd elengedte kezem.Mi?Most mi van?Nem játszadoztunk?Valami rosszat csináltam?Vagy jót csináltam, csak éppen rosszul?
Pár pillanat múlva, hozták is a desszertet.Málnás-habos pudingos és mellé csokoládé krémes torta alakú süteményt raktak le elém.A nyál összefutott a számban ahogy megpillantottam.A pincér elment, mi meg Harryvel, egymást nézve fogtunk neki a most már egyik kedvenc sütimnek.

Az asztalunk mellé, átült jó pár tizenéves gazdag fiatal, úgy hogy Harryvel kicsit más témákról kezdtünk beszélgetni.Elmondtam neki, hogy a meghívók meg rendezvény plakátok készítését szeretném abbahagyni, mert kezdem úgy érezni, hogy az már nem nekem való.Helyette pedig szeretnék elvégezni egy két éves tanfolyamot egy művészeti egyetemen, ami a fotózásról szólna.Igen magyarul két évig jársz egy fotótanfolyamra.És igen, ez a két év arra szolgál, hogy megtanulj fotózni.Hülyén hangzik de érdekes.Sokkal egyszerűbb mint a festés, amit szeretek, de nem mindig van türelmem befejezni.Sőt..
Így eldöntöttem, hogy fotózni szeretnék, és akár majd a festményeimet el is adhatnám egy aukción, hogy megkeressem a pénzt az egyetemre.
Mindenben teljesen támogatott, ami nagyon jól esett.Ezt eddig csak Harrynek mondtam el.Nem tudom mit szólna ehhez anyu.Majd talán holnap megkérdezem.
Harrynek megcsörrent a telefonja, és mivel a téma felhozta bennem az érdeklődést, én is elővettem és gyorsan lefotóztam őt.Komoly volt, és másfele nézett, úgy hogy remélem nem látta.
-Amint hazaértem, hívom apát.Rendben.Köszönöm Paul.-lerakta majd nagyot sóhajtott.
-Mi az?-kérdeztem félve, amikor arca meggyötörten fordult vissza felém.
-Nem lényeges.
-Harry. Látom rajtad, hogy baj van.Mi az?-fogtam meg a kezét.
-Apám tudja.-motyogta.
-Mit Harry?-szorítottam meg kezét.
-Hogy veled randevúzok.Úgy hogy már szinte mindent tud rólad.-mondta halkan, a sütit nézve.Nem mert a szemembe nézni.




2013. november 17.

l4.The Date






-Kicsim!-kiáltotta el magát anyu.Lassan odabotorkáltam az előtérbe és pókerarccal meredtem rájuk.-Mi baj?-felhúztam egyik szemöldököm.-Szóval tudod.-sóhajtott.
-Mégis honnan?!-kérdezte pattogó hanggal Harry.
-Michaeltől. Látott titeket bemenni suliból hazajövet és megkérdezte tőlem, hogy miért voltatok ott.A baj csak az, hogy én magam sem tudtam.De nem érdekel.Tudom, hogy apámról van szó.
Bólintottak és mind a ketten elmeredtek másfele.
-Mi az?!-pattogtam már én is dühösen.
-Semmi.-sóhajtott anya.
-Anya elegem van már ebből az egész apás dologból és a titkolózásból!Közöm van hozzá mert én vagyok ebben a legjobban benne!Én vagyok az áldozat!Mondjátok meg!-kezdtem átmenni duzzogóba, két karom összefontam mellkasom előtt és összehúzott szemöldökkel vártam, hogy elkezdjék.
Harry arcán megjelentek a gödröcskék, amik elárulták, hogy ő viszont nagyon is jót mulat rajtam.Erre megint csak felizzott bennem valami, mérges akartam lenni rá, de nem igazán tudtam.Látni arcán a jókedvet dühített is, de annyira édes volt a látvány, hogy szinte elolvadtam.
Fújtattam egyet és elsiettem a lépcső fele.Éppen a közepénél jártam mikor Harry két keze fogta közre derekamat.Hirtelen futott át a gerincemen a hideg és rázta át egész testem.
-Hé, Abb!Kérlek hallgass meg!
Megfordultam karjaiban és minden vágyamat legyőzve lesöpörtem kezét derekamról.Arcomról, mikor szembe kerültem vele, eltüntettem a vágy minden egyes jelét, és fapofát vettem fel.Ugyanakkora volt mint én, a lépcsőnek köszönhetően.Szemeiben ijedtség tükröződött és zavarodottság a reakcióm miatt.Telt, rózsaszín ajkai enyhén, felduzzadtan nyíltak szét.Ittam a látványt.Erős állkapcsa, arca, finom és puha volt, szépen borotvált.Közel voltunk egymáshoz, ő csak az eggyel lejjebbi lépcsőfokon állt.
-Mondd.-mondtam hidegen, de hangom kicsit megremegett ahogy lepillantottam egy másodpercre ajkára.
-Féltünk.Apád pedig megszerezte az óvadékát, ezért újabb bűnöket kell, hogy tegyen, azon cél érdekében, hogy börtönbe csukassam.Dolgozunk az ügyön.-itt valahogy éreztem, hogy nem anyáról van szó.
-Mármint kikkel?!-vontam fel egyik szemöldökömet.
-Hát..az ügynökeimmel.-bólintok.Felőlem aztán intézzék.Csak az ő munkájukból megy el fölösleges idő.Apám mindig megszerzi az óvadékot.Ez ellen nincs kétség.-Figyelj Abb...-állított meg mikor már indultam volna tovább.Várakozás teljesen ránéztem.Sóhajtott.-Mindegy.Majd megbeszéljük.-mondta lemondó hangsúllyal.
Nem bírtam tovább, megfogtam gallérjánál és magamhoz húztam.Szánkat egymáséra tapasztottuk és lassan kezdtünk csókolózni. Egész testemmel övének feszültem.Karjával átfogott és még szorosabban ölelt magához.Éreztem erekcióját megrándulni, mikor hozzá dörgöltem testemet.Hirtelen váltottunk át szenvedélyessé.Felnyögtem ahogyan megéreztem ágyékomban azt az égető érzést.Nyelve felfedezte a szám minden pontját.Izgalmasan és izgatóan jártak táncot nyelveink.Szinte összeforrtak egymással, ahogy súrlódtak.
Lábamnál megéreztem valamit, ami hozzám dörgölőzik.Meglepődve és kicsit ijedten távolodtam el hirtelen Harrytől. Lenéztem és megnyugodva néztem, ahogy Mau utánam Harry lábához dörgölőzik.Szám mosolyra húzódott. Visszanéztem Harryre aki döbbenten és vággyal teli csillogó szemmel nézett vissza rám.Pír kúszott az arcomra tekintetétől.Két kezével megfogta az arcom.
-Mit művelsz velem Abb?
-Ezt én is kérdezhetném..-suttogtam vissza.
-Ó, hát itt vagytok!-mondta Michael lelépdelve a lépcsőn.-Szia Harry!-köszönt, majd kezet fogtak egymással.
-Michael!-mosolygott vissza Harry.
-Anya ezek szerint megjött.Megyek köszönök neki.Majd lejöttök?
-Harry már megy is.Én megyek a szobámba.-nyomatékosítottam a fiúkat. Harry értetlenül nézett rám.-Felöltözök a randevúmra.-húztam ki magam.Elmosolyodott majd közeledni kezdett, hogy egy puszit adjon a számra, de nem akartam Michaelt kínos helyzetbe hozni, ezért inkább gyorsan elfordultam, ezáltal az arcomon ért a puszi.Zavartan lehajtottam a fejemet és felsiettem, a mögöttem ugrándozó Mauval.

***

Csakis az ő kérésére, ha esetleg valami fotós lekapna, egy gyönyörű ruhát választottam.Nem szeretnék neki rosszat.Attól még, hogy még nem beszéltük át ezt az egészet, hogy hogyan és mint kélne viselkednem, élnem, attól még jót érdemel.Ma este mindenen átmegyünk, és kiderül, hogy mi lesz ennek a vége.Semmi vagy minden.Hát remélem, jól fogok dönteni.Annyira vonzódok hozzá.Testileg, lelkileg.És valahogy azt érzem, szükségem van rá.
A sminkemet nem vittem túlzásba.Egyszerűen csak kijavítottam a reggeli sminkemet, megigazítottam még utoljára a ruhámat és elindultam, kezemben a cipőmmel.
Leraktam a cipőmet az előtérbe, és onnan a konyhába indultam.Még egyszer, de most már tényleg legutoljára végignéztem magam az egész alakos tükörben.Egy bordó ruhánál maradtam, alá pedig egy csipkés fekete fehérneműt vettem fel.Ami elég elegáns Harryhez.Egy fekete kis táskát választottam hozzá.Legutoljára megigazítottam a dekoltázsomnál, hogy kicsit visszaszedjek magamból, majd elindultam.
Mikor beléptem a konyhába anya vett észre először.Elismerően nézett engem, a ruhában amit még együtt választottunk. Micheal nagy szemekkel és felvont szemöldökkel nézett rám, vele szembe volt Harry, nekem háttal. Michael tekintetét kezdte követni, majd amikor észre vett, szó szerint leesett az álla.
Úgy éreztem enyém a világ.Önfeledten boldog voltam, és önelégülten kezdtem mosolyogni.Miután több percig csak engem nézett Harry úgy gondoltam ideje indulnunk.Odamentem hozzá és lehajoltam füléhez.
-Hogy ha sikerült felkaparásznod az állad indulhatunk a randinkra.-súgtam.

-Megőrjítesz!-motyogta miközben szálltunk be az autóba.Mindketten hátra, nem igazán értettem a helyzetet.
-Miért nem te vezetsz?-kérdeztem halkan, félve, hogy meghallja a 'sofőr'.
-Mert fogunk alkoholt fogyasztani.
-Iszunk?-bólintott.-Leitatsz?-döbbentem le.Elnevette magát.Gödröcskéi arcán mélyen jelentek meg, miközben kivillantotta tökéletes fehér fogsorát és édes hangot adott ki torkából.
-Csak bort iszunk, mint a hagyományos randevúkon.-Ó.Értem.-Mi az?-nézett furcsállóan.
-Csak..én még..nem igazán..hát..
-Nem voltál még randin?-döbbent le.Fejemet ráztam és lesütöttem a szemem.-Ne.Ne szégyelld.Örülök, hogy én vihettelek vagyis, ha úgy vesszük akkor viszlek el randira először.Azt az estét nem igazán szeretném beleszámítani.-halkult el.-Amúgy, lehet nem tudod.De ezekkel a tényekkel egyre csak közelebb vonzol magadhoz!-suttogta arcom felé fordulva.Szánk pár centire volt egymásétól.És ez az érzelem kitörése valamit bennem is megerősített.Közelebb hajoltam és egy szűzies csókot az ajkára leheltem.Lehajtottam a fejemet, aztán a mellette lévő ablakon kezdtem el kinézni.
A fák csak úgy suhantak el mellettünk.Felmentünk a hídra, hogy a másik oldalra menjünk át.Ami akkor tárult elém, az a gyönyör, hihetetlen volt.Mennyi fotót készítenék itt a tájról.Róla.Rólunk.Milyen csodás lenne.Ahogy a város este ki volt világítva valami eszméletlen volt.Sosem láttam még így a hídról Londont.Ahogy a Temze visszatükrözi a fényeket, kicsit elhomályosítva, hosszítva.Álomkép számomra.Legalábbis egy fotós szemével. Harry ajtóhoz közelebbi lábára raktam mindkét kezemet és úgy támasztottam meg magamat, ahogyan átnyújtóztam az ablakhoz, hogy nagyobb kilátást nyerhessek. Harry egyik kezét a hátam közepére rakta óvatosan, hogy valamennyire fogjon.Meleg keze biztonságosan és nyugtatón tapadt hátamra.Az ablak enyhe visszatükröződéséből láttam, ahogy mosolyog a reakciómon.
-Tetszik?-búgta fülembe.
-Nagyon!-mondtam ámuldozva.Ám nem sokkal később kezdtünk a híd vége felé érni.Szemem még mindig a folyó és a város fényeivel volt elfoglalva.Észre sem vettem, hogy szinte már teljesen hátra fordultam, hogy láthassam az utolsó pillanatig ezt a tájat.Mire észbe kaptam Harryvel szembe voltam.
Pupillája teljesen kitágult, légzése megsokszorozódott.Buja, vággyal teli, kínzóan szexin nézett rám.De nem értettem miért, hisz nem a mellemre néz.
-Elvennéd a kezed a lábamról'?Kérlek..mielőtt még rád vetem magam.-szívem kihagyott egy ütemet, ahogy agyamon átfutottak a mocskos gondolatok.Mióta jutnak ilyenek eszembe?!
Lenéztem a kezemre és csak ekkor vettem észre hogy egyik kezem, a felső combján támaszkodik.A másik pedig már súrolja, a szinte már erekcióját.A szám szétnyílott, pupillám kitágult, és a kép ami elém tárult az ágyékom alján landolt.Légzésem szaporább lett.Lassan visszavezettem a tekintetem Harryébe.
-Kérlek.-szinte már könyörgött.Kezemet mégsem akartam elvenni.De kénytelen voltam.Lassan, csúsztatva vettem el, miközben Harry hátradöntötte a fejét, szemét lehunyta és úgy fújta ki hosszan a levegőt.
-Uram, megérkeztünk.-szólt a sofőr, hátra sem nézve.Hm.Tisztelettudó.Vagy csak kínosan érzi magát?Ezek után, hogy leesett, hogy a mi kis jelenetünknek a jelenlévője volt, én elég kínosan érzem magam.
-Köszönöm Paul.-mondta Harry természetesen.Hogy csinálja ezt?!




2013. október 31.

l3.The escape

♥ HAPPY HALLOWEEN ♥






So wake me up when it's all over.When i'm wiser and i'm older-énekeltem a külön helyiségemben az egyik mai slágert a telefonomból, amit Michael töltött le nekem.Általában ő szokta az iPodomat kezelni, mondván, hogy menő zenéim legyenek.Nem vagyok nagyon oda az ilyen tuc-tuc zenékért, de ez igazán tetszik.Hangosan énekeltem a fülembe dugott zenét és nem bírtam ellenállni a kísértésnek, kicsit táncolni kezdtem, miközben egy rajz vázlatot készítettem.Egy újabbat a sok közül.Mindig új ihletem támad és nincs igazán türelmem ahhoz amit már nem igazán szeretnék, de így is nagyon nagyon sok rajzom, festményem és fotóm van, amik persze már kezdenek porosodni a szobában.Ami már tele van az elkészített művekkel, ezért ami már nem fért fel, azt az egyik sarokba gyűjtöm lefóliázva.
A zene egyre jobban magával ragad és csak énekelem hangosan, ahogy csak tudom.Hirtelen két kezet érzek a vállamon.Tudom ki meleg kezei ezek.Megfordulok és vigyorogva kiveszem a fülhallgatót a fülemből.
-Szia Josh.-üdvözlöm boldogan, nagyon feltöltött ez a zene.Van benne valami.
-Szia.Figyi én most elmentem előbb, meghallgatásra megyek.
-Jól van. Majd kérek beszámolót.
-Rendben.-vigyorodott el, aztán megölelt.-Amúgy..-fordult vissza már az ajtóból.-Finchnek nagyon tetszett a kép.-kacsintott.Elvigyorodtam és boldogan tettem vissza a fülest, mikor elment.

***

A zenét a leghangosabbra tekertem és folyamatos lejátszásra.Nem tudom megunni Aviciitől a Wake me up-ot. Már csak egy órám van hátra, azalatt befejezem a kért meghívókat egy esküvőre.Már 200at megcsináltam, most már csak 50et kell.Valahogy így osztottam be a hetemet.
A mai napon már negyedszerre fonódott körém két, szívmelengető, biztonságot nyújtó kéz.Jólesett a hirtelen közelsége.Egy pillanat alatt hagytam abba a táncolást és az éneklést, majd átengedtem magam a pillanatnak.Kezeit lassan emelte arcomhoz, amin végigsimított egyszer, majd fülemhez vezette ujjait és kivette az egyik fülhallgatóm.
-Gyönyörűen énekelsz.-suttogta fülembe, ám a mély búgós hangja inkább ágyékomban vízhangzott. Lehunytam a szemem és úgy adtam át magam a pillanatnak.Mellkasának dőltem és úgy élveztem, ahogy ujjaival simogatja a csípőmet.Kivettem a másik fülhallgatómat.Hangosan szívtam be, majd fújtam ki a levegőt ahogy ujjai bizsergetni kezdték a bőröm ott ahol simogat.
-HOL VAN?!-hallottam meg apám üvöltő hangját a lépcső aljáról.Hallottam ahogy lépked fel idegesen.A levelet még nem nyitottam ki.Jó mélyen van el dugva a táskám aljában.
Kétségbeestem, annyira decavu érzést keltett bennem a szituáció, ahogy apa ideges léptekkel tart a szobám felé.Szemembe könnyek szöktek, de nem tudtam elszaladni.
Harry fogott hirtelen karon és kezdett húzni a szobában.Azt hiszem, az ablak felé.Felhúzta, és óvatosan de gyorsan segített ki a tűzlépcsőre.Miután ő is kimászott gyorsan, visszahúzta az ablakot.Akkor láttam meg épp a szobába lépni, mikor az ablak nagy csapással ért a deszkához.Kijózanított a tekintete.Amilyen gyorsasággal csak tudtam, futni kezdtem lefele.

***

-Köszönöm Harry, hogy épségben hazahoztad a lányom.-mondta anya, megőrizve hidegvérét a történtek elmesélése után.A dolgozószobájában voltam anyának, és figyelemelterelésként a munkámat próbáltam befejezni az itthoni anyagokból.Anya letette a telefont és mellém lépett.
-Jobban vagy kicsim?-szemében aggodalom csillogott.Nem szóltam, csak bólintottam.
Harry fél órája ment el.Nem tudom hova, de  azt mondta sürgős dolga támadt.
-Rendben.Van egy kis sürgős elintézni valóm, de aztán visszajövök és itt leszek veled.Hozzak valamit?-kedveskedett.Fejemet ráztam, aztán vissza vezettem tekintetemet a meghívókra és folytattam a munkát.

Egy óra múlva sem jött haza anya.A meghívókkal készen vagyok, úgy hogy a számomra egyik legkedvesebb időtöltésemet vettem fel ötletként.
Levettem a Lelitát a polcomról, lementem a nappaliba és kényelembe helyeztem magam egy bögre forró teával.
A könyvbe olyannyira belemerültem, hogy észre sem vettem, hogy velem szembe Michael ül és engem szuggerál.Mikor felnéztem rá hirtelen megijedtem az elméjűlt tekintetétől, de egyből nevetésben törtünk ki.Ő nyilván az én reakciómon, én pedig ugyebár az övén.Nem volt nálam könyvjelző, úgy hogy a lap egyik kis sarkát behajlítottam egy kicsit, letettem az asztalra, majd türelmesen Michaelre néztem miközben a teámat kezdtem szűrcsölni.
-Mióta nézel?-kérdeztem mikor egy perc után sem mondott semmit.
-Hát körülbelül 10 perce szuggerállak, hogy nézz rám.De nem érdekes.-nevetett egy kicsit.-Csak azt akartam mondani, hogy mikor jöttem haza busszal, mintha anyát láttam volna bemenni a bíróságra, Harryvel!-magyarázta felmutatva a mutatóujját.Szemeim kikerekedtek.
-Micsoda?!Mikor láttad őket?Biztos, hogy ők voltak?
-Igen, tuti!
Mérges lettem.De nem tudtam mit kezdeni dühömmel.Annyira...idegesítő, hogy helyettem intézkednek.
-Vajon miért lehetnek ott?-tűnődött el Michael.
-Apám miatt.-mondtam halkan.Ijedt és döbbent szemekkel meredt vissza rám, aztán felpattant és mellém sietett.
-Történt valami?!
-Ma nekimentem és valami olyasmiről beszélt, hogy tartozok neki.Aztán Harry megmondta neki a tényeket. Azt hittem leszállt rólam.De túl egyszerű lett volna.Mikor bejött a munkahelyemre akkor meg Harryvel elmenekültünk előle.Vagyis..ja valami ilyesmi, röviden.
-Uff.Ez annyira para.
-Az.-rántottam vállat.Igazából ennél rosszabb is volt már.Sokkal, de sokkal rosszabb.Ennél már csak attól ijedek meg jobban, és azt nem tudtam megszokni, ahogy néz rám.A tekintete annyira..rideg, de közben vággyal teli.Vágyik arra, hogy újra bántson.Érzem rajta.
-Mit akarsz tenni?
-Hát..úgy látszik most már intézik helyettem..-mormogom az orrom alatt, teámat szürcsölgetve.
-Azért szerintem ez jó dolog Coco...Anyától persze már megszoktam ezt a törődést és te is.De Harry egészen különösen bánik veled.Ennyire félteni, óvni valakit az már szerelem Coco!-mondta magyarázkodva Micael.
-Nem!!!Ne mondj ilyet Michael!-mondtam ráhorkantva, majd visszajátszva magamban a kirohanásomat, megbánóan fújtam ki a levegőt tüdőmből.-Bocs Michael..de elég sok gondom van így is Harryvel.És ezek a szavak csak megnehezítik a döntéseimet.-simítottam végig az arcán.Komor tekintettel nézett vissza, és szemében mintha csalódást is láttam volna.
-Vagy éppen megkönnyítik Coco.Gondolkozz helyesen és egyszerűen. Harry jó hozzád.-döbbenetemben nem tudtam mit szólni, és mikor vissza is tudtam volna vágni, ő már a lépcsőn szelte a fokokat.

Igen. Harry jó hozzám.Biztonságban érzem vele magam.De még ismerkednünk kell.Ugyan már!Szereted valld be!-korholt a tudat alattim.Nagy szemekkel meredtem magam elé, és csak gondolkoztam.Pár perces mélázás után a teám elfogyott, ezért vissza vittem a konyhába és betettem a mosogatógépbe a bögrémet, majd hallottam ahogy nyitódik, majd csukódik az ajtóm.

2013. október 17.

l2. The epistle





Könnyek gyűltek szemembe amint becsaptam az ajtót.Nekidöntöttem a homlokomat és zokogni kezdtem.Nem csak azzal van bajom, hogy hazudott.De a szívem szakad bele abba, hogy elvesztem.Pedig még meg sem kaptam.
Anya futott be az előtérbe és se szó, se beszéd a karjába vont.Jólesett az átérző anyámat ölelni és nyakába sírni bánatom.Keserves könnyek hagyták el az arcom.Keserű az érzés, hogy a megoldáshoz vezető úton széttárt karokkal vár rám.De nem hiszem, hogy tudnék úgy élni, hirtelen átformálódni, amire kért.Nem vagyok az a tipús, és ezt tudja.Pontosan tudja, hogy nem tartozok abba a világba amilyenben ő él.Most, hogy megtudtam róla nem tudom, hogy mihez kezdhetnék.

***

Az ágyamban fekszem.Már 3 napja, hogy Harryre rácsaptam az ajtót.Azóta nem léptem ki a szobámból.Nicket, a főnökömet felhívtam már, hogy erre a hétre szabadságot kérhessek.Nem igazán szeretnék ilyen arccal az utcára menni.
Figyelem elterelésként bekapcsoltam a gépemet, hogy nézzek rajta valami filmet.Mikor megnyitottam a böngészőt automatikusan a facebook jelent meg.Éppen ki akartam x-elni amikor eszembe jutott Katie. A pulzusom egyből megnövekedett ahogy a nevét gyorsan beírtam a keresőbe.Nem is tudom, hogyan tudtam megfeledkezni róla.
Csalódottan és idegesen csuktam össze a gépemet és szinte dobtam az ágy másik felére, mikor nem találta meg azt a személyt akit 13 éve elveszítettem.

***

Holnap már muszáj mennem dolgozni.Letelt az egy hetes szabadságom, amit ráadásul majd pótolnom is kell, de nem baj.Addigra már összeszedem magam. Harry minden eddigi nap küldött rózsacsokrokat.Az elsőnél anya meg is lepődött, hogy mekkora.
-Azta!Ez nem semmi.Nem kerülhetett kevésbe..-mondta.
-Hát nem hiszem, hogy fájt rá a tárcája..-mormogtam.
Aztán minden nap egyre szebb virágokat küldött, hozzá kis levelekkel.Némelyikben bocsánatot kért, másokban meg azt mondta ad időt. Milyen kedves..ad időt arra, hogy elgondolkozzak elhagyjam-e az eddigi és mostani életemet.

***

Letrappoltam a lépcsőn miközben egyik vállamra akasztottam, fekete bőr táskámat.Az előtérbe siettem és felhúztam a cipőmet.Kinyitottam az ajtót és indulni készültem de megtorpantam.Beszívtam az őszi levegőt.
Egész eddig csak az ágyban gubbasztottam és vagy néztem ki a fejemből, vagy aludtam.Ha nem, akkor meg Michaellel tévéztem.Aranyos volt ahogy próbálgatott vidítani, de nem igazán sikerült neki.
Kifújtam a levegőt a gondolataimmal, és munkába indultam.Csak pár métert mentem mikor anya kiáltott utánam.
-Kicsim!! Maggie!!-hátrapördültem majd ráfigyeltem.-Ma beszélünk?
-Nem is tudom anya.El szeretném mondani..de..még én magam sem igazán értem.-elmosolyodott.
-Mire hazaérsz csinálok teát, kekszel és sütikkel.Bepótoljuk az angol 5 órai teát!-mosolygott.Nyeltem egy nagyot..de hiányozna ez, ha mégis Harryvel tartanék.
Bólintottam.
Az inter sparhoz érve eszembe jutott, hogy nem készültem mai élelemmel, ezért bementem.A sorokat átszelve közelítettem a péksüteményekhez.Kiválasztottam egy sajtos rudat és egy kakaós csigát, majd átmentem a hűtőhöz és megkerestem a jegeskávékat. Kivettem a kedvenc fajtámat, majd a pénztárhoz mentem.Kivártam a soromat, fizettem és folytattam utamat a munkahelyem fele.A parkolóból kiérve furcsa érzés fogott el, és reflexszerűen fordultam meg. Harry állt nyitott ajkakkal, nagy szemekkel a kocsija mellett, engem nézve.Fekete farmer, fehér vászoning és egy fekete öltöny, nyakkendővel. Most már nem rejtegeti előlem ezt az énjét.Vagyis a munkájával együtt járó énjét.
A látványt jól elraktároztam, mélyen az agyamban.Nagyon szexi volt így felöltözve, kócos göndör hajjal.Vajon direkt jött ide?Lépéseimet meggyorsítottam miközben még mindig őt néztem.Ijedtség ült ki arcára.Nem akartam látni.Nem most.Felém kezdett lépkedni.Még gyorsabban akartam menni, de neki mentem valakinek és a következő pillanatban egy vakkantás kíséretében a földön hevertem.Felnéztem az idegen személyre akinek neki mentem és már éppen kezdtem volna bocsánatkérő mondatokkal elhalmozni az illetőt, mikor megpillantottam arcát.Nem is volt olyan ismeretlen.
Pupilláim kitágultak, felpattantam és hátrálni kezdtem sebesen, de megint csak neki ütköztem valakinek.Hátrafordulni sem volt időm, mikor megéreztem magamon ismerős kezeit.A biztonság érzete a pillanat törtrésze alatt futott át testemen.Szorosan hozzá nyomódtam, ahogyan próbáltam hátrálni apámtól, de ő meg szembe akart szállni vele.
-Félsz kicsikém?-vigyorgott.
-Nem.-mondtam hajszálvékony hangon, amivel elárultam magam.Hahotázni kezdett.
-Azt vettem észre, Colleenbaba.-ahogy meghallottam ezt a nevet a félelmet valami más érzés vette át.Düh, harag?
-Ne merészelj így hívni!-kiabáltam rá. Megdöbbent majd egy hátralépett az egyik lábával.
-Khm..-köszörülte meg torkát és szeme újra nyers érzelmekkel lett teli.-Jársz nekem eggyel.Egy nagy szívességgel.
-Ugyan miért járnék neked szívességgel?!-emeltem fel a hangom és kibújtam Harry karjai közül.
-Hogy miért?!-lépett hirtelen elém, mire villámsebességgel bújtam vissza Harryhez. Szinte egy pillanat sem telt el mire Harry emelte fel a hangját.
-Gondolom maga Maggie apja.-'apa' bólintott idegesen, mintha magában azt kérdezné: "ki a faszom vagy te és mit érdekel?!".-Nos, ha esetleg valami megbeszélni valója lenne a lányával akkor azt bizonyos körülmények között kéne elrendezni, amit mellékesen nem ajánlok.A bíróság azt az elrendelést hozta, hogy magának 100 méter távolságot kell tartania a lányától, helytelen magaviseletéért.Ezért jobban ajánlanám, hogy ha most megfordulna és eltakarodna innen.-Harryből csak úgy folytak a szavak.Megdöbbentett honnan tudja mindezt és egyáltalán kitől.És amúgy is, hogyan tud ennyire higgadt, erős és parancsoló lenni.Apám döbbent arccal meredt Harryre majd rám nézett és összehúzta szemét. Azt hittem, hogy most végem és egy olyat lekever mint még soha.De nem.Megfordult és elment.Ilyen egyszerűen.Észre sem vettem, hogy bent tartottam a levegőt, csak mikor remegve kifújtam.
Harry karjai megfeszültek körülöttem és szorosabban tartott magához.Lehajolt a fejemhez és a hajamba nyomta orrát.Beszívta a tegnap megmosott sampon illatú hajamat, majd a fülembe suttogott.
-Biztonságban vagy.-és tényleg úgy éreztem.Megnyugtató hangjától, körém fonódó biztonságot nyújtó karjától, és az érzelmeimtől amik a felszínre törtek, sírni kezdtem.-Csss...itt vagyok Abb.
Megfordultam karjaiban és úgy bújtam hozzá.Éreztem ahogy elmosolyodik.Jólesett, meleg testéhez bújni, ahogy karjaiba zár.
-Na most megyek.-szólaltam meg egy-két perc múlva.Kicsit még szipogtam, de már nagyjából le voltam nyugodva.
-Elviszlek.-engedett ki karjaiból, de kezét összekulcsolta enyémmel.Ellenkezni akartam, de már vezetett is az autóhoz, így inkább nem akartam ellenkezni.
Az autóhoz érve kinyitotta nekem az ajtót, majd mikor beszálltam rám csapta.Milyen irónikus..
Az úton nem szóltunk egymáshoz.Annyira hiányzott már a közelsége, mégis kicsit bűnösnek érzem magam, hogy itt vagyok mellette.
-Köszönöm a virágokat.-suttogtam.
-Szívesen Abby.-mondta az útra koncentrálva.

-Köszönöm, hogy...hogy...megmentettél.-néztem a végén a szemébe.
-Nincsen mit köszönnöd ezen Abb.-bólintottam.
-Azt is köszönöm, hogy elhoztál.-megjelentek gödröcskéi ahogy elmosolyodott.Elpirultam ahogyan rám nézett.Átható, érzelmekkel teli.
Kipattant a kocsiból, megkerülte és kinyitotta az ajtómat.Kisegített majd közel húzott magához.A levegő bennem maradt. Púlzusom egyre hevesebb lett.Lehajolt hozzám és száját enyémre tapasztotta.De mielőtt válaszolni tudtam volna rá, elhúzódott.
-Ma érted megyek fél 8-ra. Elegáns ruhába gyere, étterembe viszlek.Van néhány megbeszélni valónk.Legalább tények és érzelmek közlése biztos van.És sok mindent szeretnék elmondani neked.-mondta halkan. Bólintottam. Becsukta az ajtót mögöttem, amin kicsit megugrottam.Kitágult pupillákkal nézett vissza rám, ami beindított bennem valamit.Újra.Egyik kezét derekamra csúsztatta, majd átfogott vele.Közelebb húzott magához majd megcsókolt.De mint az előbb is, azelőtt elhúzódott mielőtt bármit is léphettem volna.Elengedett majd az égető bizsergéssel ott hagyott és visszaszállt a kormány mögé.Alsó ajkamba harapva és nagy döbbent szemekkel néztem az autó után.
-Maggie be is jössz, vagy még nézel a már rég elhajtott szerelmed után?!-kérdezte Georga az ajtónak támaszkodva, összefont karokkal, de szemében a jókedv csillogott.
Kihúzott álomvilágomból.Zavartan bólintottam és bementem mellette.Hallottam, hogy nevet rajtam de nem zavart, szeretem hallani ha Georga nevet.Attól én is boldog leszek.Elpirultam és én is kuncogni kezdtem.Addig amíg Bob ki nem lépett a tetováló szalonból, ami el van kerítve.Keserű és együtt érző arccal indult felém.Egyből lehervadt az arcomról a mosoly.
-Mag.Egy koszos, büdös ember járt itt.Ezt a levelet adta.Azt mondta adjam át.