42.Goodbye?!

♥Sziasztok
Neharagudjatok a késésért, de mostmrá van új gép, csak írni kell a részeket!:s
Remélem jól jön most a téliszünet ahhoz, hogy bepótoljam:)

Anya minden ruhadarabot leszed rólam, majd a tusolóba parancsol.Összehúzott szemöldökkel nézek rá.Most meg mit akar?Mire jó ez?
A következő pillanatban nyakamat hirtelen éri a langyos víz, de jól esik.Anya rám mosolyog, majd becsukja a zuhanyzónak az ajtaját és magamra hagy.
Miután kiszállok a zuhanyzóból leveszek egy törülközőt a fogasról, aztán szárazra törlöm magam.Felveszek egy köntöst, aztán kimegyek a fürdimből és a szobámba megyek.Senki sincs bent mikor benyitok, pedig titkon azt remélem, hogy Harry bent ül az ágyamon, készen állva arra, hogy elmagyarázza centiről-centire a dolgokat.De ugye ez is csak ábránd volt.
Nem tudtam mit kezdeni magammal, fáradt voltam és az érzéseimen nem tudtam uralkodni.Még azt sem tudom, mit érzek most.Dühöt, csalódottságot?! Nem tudom.Levettem a köntösöm, felvettem egy tiszta francia-csipkés bugyit aztán úgy ahogy voltam, bedőltem az ágyba.Magamra húztam a takarót, egészen a nyakamig, aztán lehunytam a szemem és átadtam magam a kellemes puhaságnak.


Finom ujjak simogatják a hátam.Nem akarok felkelni.Örökre itt akarok maradni, így.Hason fekve, puha takaró és párnák közt.Miközben Harry lágyan simogatja meztelen hátam.Gondolom lehúzta a takarót, de nem tudom, még aludtam amikor bejött.
Nem nyitom ki a szemem, ki akarom használni ezt a nyugodtságot, de közben már Harryhez akarok bújni..de tudom, ahhoz át kell esni egy beszélgetésen.
Gondolataimat Harry halk szavai zavarják meg, és egyből rákoncentrálok.
-Bocsáss meg bébi.Nagyon sajnálom.Tudom, hogy alszol...de könnyebb így elmondani...még ha ezt meg is kell majd ismételnem.Én szeretlek és nem akartalak olyan állapotba keverni, mint amilyenbe voltál, mikor hazajöttünk.Bocsáss meg nekem.Szeretlek.Szeretlek nagyon!-mondta és utolsó szavainál közelebb kúszott hozzám és átölelt.Erős karjaiba húzott.Arcom mellkasának döntöttem, így nem láthatta, ahogy kinyitom a szemem és csodálom gyönyörű testét.A takaró köztünk volt..úgy félig meddig.Legalábbis addig, amíg ki nem húzta, hogy betakarhassa a hátam rendesen.Testem picit megfeszült, ahogy mellbimbóim hozzáértek mellkasához.Éreztem ahogy Harry szaporábban kezdi venni a levegőt.Hozzá akartam simulni.Hozzá akartam bújni, miközben csókolózunk, de akkor is kíváncsi voltam, hogy miért tűnt el.Tudnom kell!..vagyis..de igen! Tudnom kell.
Legbelül szinte hallom ahogy a gondolataim veszekednek, hogy ne bizzam ennyire el magaml.A másik viszont érvel, hogy megbízhatok Harryben. Gyorsan kizárom a gondolataimat és úgy teszek mintha most kelnék fel. Magamban pedig gyorsan megváltoztatom hangulatomat.
Felnézek Harryre és úgy teszek, mintha haragudnék.
-Harry..-kezdem de még magam sem tudom mit akarok mondani, hiszen igazából nem is haragszom rá.
-Ne kérlek ne mondj semmit..
-De muszáj Harry! Annyira éreztem, hogy bajban vagy és iszonyú volt! Mondd el hol voltál!-Harry kifejezése megváltozik, amin meglepődök de nem mutatom.
-Nem tartozom neked magyarázattal.-mondja ridegen és elhúzódik kicsit.
-De igen! Szépen kérlek, mondd el Harry. Tudnom kell... szeretnék képben lenni. Kicsit frusztrál, hogy csak anyámat vonod bele ebbe az egészbe.
-Jobb ha nem tudod.-kimászik a takaró alól és hirtelen kétségbeesetten akarok utánanyúlni, hogy húzzon magához és csókolgasson és öleljen egész este, mert tudnia kell én nem haragszom.
-Hová mész?
-El.
-Mit fogsz csinálni?
-Elintézem apádat.
-De..
-Elbúcsúzol?
-Mi?-ledermedek. Miért kéne elbúcsúznom? Az emberek minden alkalommal elbúcsúznak egymástól.. mégis úgy érzem, ez nem átlagos búcsú. És ez megijeszt.-Hisz..holnap.. vagy azután találkozunk nem?..Ugye?!-próbálok kétségbeesetten kapaszkodni a jelenbe, hogy még itt van velem, mégis már a képzeletemben érzem magam, ahol Harry nincs velem.Könnyeimmel küszködöm.Nem szabad elveszítenem.Hisz basszus! Ez annyira hirtelen jött! Mitől lett ő ilyen és miért akar elbúcsúzni? Hisz az előbb vallotta be, hogy szeret! Az istenit!Mi a franc ez?!
-Abb.. kérek egy csókot.-mondja lágyan, szemeim pedig megtelnek könnyekkel.
-Harry, miért érzem azt, hogy elhagysz?!-kérdezem kissé dühösen miközben elsírom magam, de hangomban jobban érződik a fájdalom és a remény, hogy ne legyen igazam.
-Mert ezt teszem bébi.-közli lágyan.
Felülök és takarót a mellkasom köré csavarom.
-Meg ne merd ezt tenni!!!-emelem fel a hangom, mire elmosolyodik.Gödröcskéi messze járnak most.Ez egy fájdalmas, de őszinte mosoly.És ez megőrjít.-Te ne mosolyogj így rám!-még jobban sírok.-Feküdj csak vissza ide és ölelj magadhoz!-felemelt hanggal beszélek.Dühös vagyok. MI A FRANC VAN?! Pár perc alatt ennyi változás nekem sok!
-Ne csináld ezt..Kérlek bébi..
-Ne hívj így!-csapok mindkét kezemmel magam mellé és zokogni kezdek.
Harry megkerüli az ágyat és az én oldalamról leül mellém és magához húz.
-Érted és neked teszem ezt..-magyarázza, de ez nekem már nem kell.
-Ha értem és nekem tennéd nem hagynál el.A francba is Harry! Mi változott meg hirtelen??Az előbb még simogatsz és mondod, hogy szeretsz, most meg..-abbahagyom, mikor rájövök, hogy lebuktam.Megakadok és kitágult szemekkel ránézek.
Először összehúzza a szemöldökét, majd ellágyul a tekintete és huncutul elmosolyodik.-Szóval fent voltál?
-Felkeltem a simogatásra.-mondom halkan és nem bírom nézni tovább őt.Lenézek az összekulcsolt kezeinkre, amit összefon forró ujjaival.Kiráz a hideg.
Másik kezét felemeli az arcomhoz és végigsimít rajta, mire én arcommal tenyerébe bújok és hagyom, had potyogjanak könnyeim.
-Kérek egy csókot.-suttogja lágyan.Felé emelem az arcom, de szemem csukva van.Számon érzem forró ajkait, amik szinte égetnek.Éhezve kapok utánuk.Kóstolgatom, ráharapok, meghúzom. Élvezem nyelve perzselő érzését, ahogy végig simít ajkaimon ami bizseregni kezd.
Magamhoz húzom, amikor nyelvük összeér.Szorosabban forr össze testünk, mint eddig. És ez az érzés fáj.
Fölém mászna, de hirtelen megáll amikor a telefonja pityegni kezd.
Visszahúzom magamhoz és tovább csókolom, ahogy a pittyegés sem hagy alább. Szorosan ölelem magamhoz. Nem akarom elengedni.
Csókunk lelassul és érzem mindjárt vége, ezért könnyeim újra gyülekezni kezdenek.Arcomon végigfolyik az első, amint Harry elválik ajkaimtól.Rám néz.Mélyen szemembe ássa tekintetét és sugározza magából a szeretetét és fájdalmát, egy kis vággyal fűszerezve.Egy utolsó hosszú és fájdalom keserűségétől túl édes csókot nyom a számra, ami éget.
Feláll és megkerüli az ágyamat.Felveszi pólóját, majd megtorpan.Nem tudjuk mit tehetnénk vagy mondhatnánk. A levegőben tapintani lehetne a kétségbeesett vonzalmat egymás iránt, ami fájdalmas.
Az ajtóhoz sétál, kinyitja, majd kilép. És mielőtt becsukná:
-Viszlát bébi.

41.Anger

♥Sziasztok
Tudom elég későn hoztam, ezért bocsánat, de remélem tetszik!
Jó olvasást!:)

DÜH

Harryvel egyből felkaptuk a fejünket és szemöldök ráncolva néztünk egymásra.Viszont nekem nem igazán volt erőm.És ezt ő észre is vette.
-Megyek megnézem.Addig öltözz fel...vagy ne.-kacsintott a végén.Kimerülten dőltem vissza az ágyra.Harry becsukta maga után az ajtót, aztán hallottam, hogy Michaellel beszél valamit.A többire nem igazán figyeltem, bementem a gardróbba újra, aztán végre felöltöztem.
Mikor lementem a nappaliba pár perccel később, csak Michaelt találtam a nappaliba.
-Harry?-kérdeztem kedvesen.
-Ja igen..El kellett mennie.-hajtotta le a fejét.Titkolna valamit?-De Paul hazavisz minket.
-Oh.-próbáltam tenni a naívat.-Oké, akkor menjünk.-mosolyogtam felé egy aprót, aztán a telefonommal és a táskámmal elindultam a lift fele.

***

-Mondhatnánk azt anyának, hogy útközben felvettetek?-kérdezte száját elhúzva.Elgondolkoztam..Dyran és anya mit szól, ha megtudják az igazat?-Én nem fogom elmondani!Csak kérlek, mondjuk azt!-kérlelt bociszemekkel.
Megforgattam szemeimet mosolyogva majd rábólintottam.
-Köszönöm!-mondta.
-Szívesen.-bólintottam, majd kinézve az ablakon folytattam a bambulást.
-Nem..úgy értem..tényleg köszönöm.Hálás vagyok, amiért eljöttetek értem egyből és..elhoztatok onnan...majd gondoskodtatok rólam.Köszönöm!-mondta szemét lesütve, de utolsó szavánál végre felnézett rám.
-Ez természetes Michael.Az öcsém vagy.-mondom ki mosolyogva, mire elmosolyodik ő is, majd hozzám bújik.
-Nálad jobb tesót, vérszerintileg sem kaphattam volna.-motyogja miközben megfogja kezemet és vállamra dől.
Mosolyom mégszélesebb lesz.Megszorítom kezét, majd kicsit könnyes szemekkel újra a város nézésére fordítom figyelmem.

***

-Köszönjük Paul.-szállok ki a kocsiból, mikor kinyitja nekünk az ajtót.Kiszálllok, utánam pedig Michael.Ő is megköszöni, majd elkezd a házfele menni.
-Jössz Coco?-kérdezi hátranézve.
-Ja, igen egy pillanat, csak a csomagtartóban van egy kis cuccom, menj csak be!-mondom neki hangosan.
-Okés.-mosolyodik el, majd folytatja útját.
-Paul!Hova ment Harry?-kérdezem tőle halkan.
-Asszonyom én..
-Jajj Paul hagyjuk a magázódást, hol van? Mi volt ilyen sietős?-kérdezem feszülten.-Paul?-kérdezem mikor nem válaszol.
-Mr.Stylesnak dolga akadt.-válaszolja, és végre a szemembe néz.
-Milyen dolga?-csúszik ki a számon.
-Nézze Maggie, ennyit mondhatok.-kezdek még feszültebb lenni.
-Ki hívott engem?!-kérdezek rá, mire ledöbben egy másodpercre, de gyorsan összeszedi magát.
-Pontosan én sem tudom.-válaszolja komolyan.
-És kivel ment el, ha nem magával?!-kérdezem kissé hitetlenkedve.Lefagy.-Paul..kivel?-kérdezem visszafolytva.-Egyedül?-kérdezem, mikor nem válaszol.Előkapom a telefonom és gyorsan megnézem mennyi az idő.Dél lesz pár perc múlva.Sóhajtok.-Maga sem könnyití meg az ember életét.-motyogom, mire kicsit zavarba jön.Rányomok a hiváslistára és Harry számára nyomok, majd egyből tárcsázom.Kettőt cseng csak, de kinyom.-Paul?!-nézek rá.
-Igen..Maggie?-hezitál mielőtt tegezne.
-Rossz jel, ha Mr.Styles kinyomja a telefont?!-kérdezek rá.Szemei elkerekednek, majd előre siet.
-Indulnom kell.-mondja majd bepattan a kocsiba.
-Szóval tudja hol van!-mondom és már nyitnám az ajtót, de a kocsi nagy hanggal felzúg, mire kicsit megijedek, majd el is indul.-HÉ!-kiáltom és szaladni kezdek, de pár méter után rájövök, esélyem sincs utolérni.Aggódom.

-Azt mondtad hogy a csomagtartóba cuccod van..-mondja szórakozottan Michael.
-Ne most Michael.-mondom halkan és komolyan, majd elsietve mellette felmegyek a szobámba.Bezárom az ajtómat.Előszedem a táskámból a fülhallgatómat, majd kibogozom, és bedugom fülembe a két végét.Mikor kiválasztom gyorsan az első számot, bedugom a végét is a telefonba, majd hangosan üvöltetni kezdem a zenét a fülembe.

Várom, hogy valami jelet adjon Harry, vagy akár Paul..de semmi hír felőlük.A zene már sikeresen megnyugtatott, pár perce már kivettem a fülemből, és inkább rajzolok.Hiányolom magam mellől a nyugtató teát, ezért leteszem a ceruzát és felállok az ágyról.
Kinyitom az ajtót, kitárom magam előtt, majd lemegyek a konyhába.Michael éppen valami sci-fi sorozatot néz a TV-ben, ahogy a pult felett átnézek.Halkan sóhajtok majd felé indulok, megkerülve a pultot.
-Michael..-közeledek felé.
-Hm?-kérdez vissza, rám se nézve.Túlságosan leköti a véres, nyomozós sorozat amit már legalább fél órája bámul.Legalábbis már majdnem megtalálják a tettest a nyomozók..Ez így kb fél óra..Én is szeretem ezeket, már elég kiszámíthatóak számomra, elég sokszor néztem réggebben.
-Kérsz teát?-kérdezem.
-Ő..ja, köszi.-válaszol.
Visszamegyek a konyhába és a vízforralóba két-három bögrényi vizet engedek, hogy biztos elég legyen.Felrakom, majd előveszek két bögrét és lerakom a pultra.A bögrékbe két teafiltert rakok, majd várok egy picit.Addig én is belemerülök a sorozatba, amit a pultra könyökölve nézek.És ekkor egy kérdés villan a fejembe.
-Michael hol van anya?-kérdezem kíváncsian és próbálom nem gyanakvó hangsúllyal kiejteni a kérdést, amit homlokráncolva teszek fel Micahelnek, de ezt ő úgy sem látja.
-Nem tudom..Apát hívtam, ő viszont fél óra múlva hazajön vacsorázni.
-Értem.Kösz.-mondom kicsit halkabban, aztán forró vizet öntök a bögrékbe és az egyiket odaviszem Michaelnek.
-Köszi..ümm.Nem raktál bele tejet?!-kérdezi furcsálva.Lenézek a teákra.
-Ja tényleg, bocs.Máson járt az agyam..-mondom a mondatom másik felét halkabban, miközben visszamegyek a konyhába.
Harry és anya együtt vannak.Biztos vagyok benne...de vajon hol?Hol lehetnek?És ki volt az a fickó?! Ahj, Istenem! Ilyenkor is jövök rá, hogy mennyire idegesít ez a sok titkolózás.Anyával én mindent megosztok...de úgy érzem, ő velem nem.Tudom, hogy apa ügyeitől meg akarnak óvni..de kezd sok lenni nekem ez az egész.Elegem van apából, nincs is itt, de így is tönkreteszi azt a nyugis életet amit elkezdtünk felépíteni.Ilyenkor úgy megmondanám neki a magamét, úgy megverné...
-Basszus Coco!!!-kiált fel Michael, mire feleszmélek.-Jól vagy?!-néz rám.Nagyokat pislogva rá nézek.Észre se vettem, hogy idejött a pult mellé.Körülnézek, és ekkor látom csak, hogy a bögrék, amikbe a tea volt apró darabokban hevernek körülöttem több méteres körzetben.A tea szétfolyt.És ekkor érzem csak, hogy kezem ökölbe van szorítva, lábamat a forró tea égeti, s arcomat a sós könnyek marják.Mi volt ez?-kérdezem magamban, miközben ajkamat fájdalmasan bekapom.
A következő pillanatban váratlanul lép be két személy a nappaliba.Vidám hangulatuk van..egészen addig, amíg rám nem néznek.Arcukról lefagy a mosoly, s helyette a döbbenet fagy rájuk.Bár az sem igazán sokáig, egyikük aggódva kezd felém sietni, míg az Ő arca is hasonlót mutat, csak ő kissé feszült is.Pár másodperc múlva erős karok ragadnak meg, majd emelnek el a földtől.Kezemet autómatikusan átfonom nyakán, arcomat nyakába fúrom, és beszívom illatát.Végre itt van.

40.Turn on

♥Sziasztok:)
Remélem tetszik jó olvasást:)))
Kommentelni ér;)

FELIZGATVA

Boldogan kelek fel.A CD, amit tegnap Paul felmutatott, apáról szól.Az, hogy ez pontosan mit takar nem tudom.De a lényeg, hogy "sínen vagyunk".
Körülnézek és sehol senki.Lentről viszont hallok morajlásokat.
Halkan lemegyek a lépcsőn, majd óvatosan benézek a konyhába.Egyből kiszúrom a két fiút.Harry nekem háttal, Michael pedig velem szembe.Mutatom neki ujjammal, hogy ne szóljon semmit sem, én pedig nagy lendülettel szaladni kezdek.Viszont vigyora elárul, és Harry megfordul, pont mikor már ugranék.Így nem a hátára ugrottam, de nem baj.
Erős kezei megtartanak, és szorítanak hozzá.Hozzá simulok és puszit nyomok arcára.
-Hmm..neked is jó reggelt szépség.-elmosolyodok.
-Neked is Harry..-suttogom, miközben gyönyörködök íriszeibe.
Lassan leenged, de tekintete fogva tart.
-Csináltam teát.-mutat mosolyogva a pultra.Odanézek, aztán felcsillanó szemekkel a teához lépkedek.
-Neked is jó reggelt Michael.-vigyorgok rá, amit viszonoz.-Várjunk csak.Veled beszélnem kell!
-Már túlestünk rajta baby.-mondja Harry.
-Ó..hát....Azért még elkaplak!-nézek rá összeszűkített szemekkel, majd megfogom a teát és átmegyek a pult másik oldalára, hogy leülhessek egy bárszékre, míg megiszom.
Egy telefon megcsörren az egyik szobából, mire Michael elnézést kérve siet a telefonjához.
Harry felém indul.Kifordulok felé a bárszékkel.Combjaimra simítja tenyereit, aztán széthúzza őket, hogy beállhasson közéjük.Előrébb csúszok a széken, hogy jobban hozzásimulhassak.Megsimítom arcát.
-Köszönöm Harry!-suttogom miközben tekintetünk összeforr.Szája súrolja az enyémet, de nem jön közelebb.Ujjaimat hajába csúsztatom, majd közelebb vonom magamhoz, és megcsókolom.Szinte falja az ajkaimat.Harry egyik kezét hátam közepére teszi, majd onnan úgy csúsztatja le kezét fenekemig, hogy átbizsergek.Csókunkba aprót belemosolyog, ahogy ezt észre veszi.Nagy tenyerével derekamnál fogva, jobban magához húz.Belekapaszkodok nyakába és picit felhúzom magam, mire ő fenekemnél megfogva felemel, és teljesen hozzá tudok simulni.
-Neked bármit baby.-dörmögi a fülembe.Kiráz a hideg.Belemarkol fenekembe, mire gyorsan megcsókolom, hogy ne nyögjek fel hangosan.-Ah Abby.-sóhajtja csókunkba, mire jobban hozzá nyomom csípőmet.Szenvedélyes csókban forrunk össze.Megőrülök tőle.Egyik keze fenekemen, míg másikat combomra csúsztatja, majd onnan derekamra, feltűrt pólómhoz, amit még jobban elkezd felfelé gyűrni.
-Harry.-sóhajtom.Képtelen vagyok normálisan beszélni, ahogy ujjbegyei belenyomódnak kissé bőrömbe, miközben felfelé simít oldalamon.-Harry.Michael...bármikor..
-Ó, bocs..nem tudtam hogy..-hirtelen nézünk fel, amint megszólal Michael.Próbálnék kiszabadulni Harry karjai közül, de nem enged.
-Harry..-mormogom, hogy tudtára adjam, s eközben kezemmel próbálom őt eltolni mellkasánál.
-Őm...én akkor vissza is megyek.-szabadkozik Michael.
-Ne!Michael maradj csak.Már úgyis menni készültem..-mondom, mire Harry elismerően rám néz.
-Hát...-neveti el magát Michael.-Nem úgy néz ki.-Harry is szórakozottan néz rám.És még mindig "ezt jól megmondtad" fejjel néz rám.Arcom vörös árnyalatba vált.
-Harry kérlek engedj.-próbálok mozogni, hátha elgyengül és elenged.De úgy látszik ez lehetetlen.Ennek ellenére érzem, hogy egyre jobban akarom újra átélni azt, amit még nálunk csináltunk este, kint a teraszon..Érezni újra őt Ott.Érezni az érintését, miközben hallod ahogy néha férfiasan felnyög, vagy ahogy dörmög..
-Ahh..Harry engedj már el.-nyögök fel.Érzem a kicsit döbbent szemeket magamon.Harry végre lassan letesz, de úgy hogy még egyet belemarkol fenekembe, amit szerencsére Michael nem vett észre.És végig simított oldalamon, de most nem húzta tovább a pólót.-Khm.Bocs.-hajtottam le fejem és elsietve Michael mellett, felfutottam Harry szobájába.Amint becsuktam az ajtót, nekidöntöttem homlokom, és visszaállítottam lélegzetem.Annyira...kívánom őt!
A gardróbba sétáltam, ahol még tegnap levetkőztem.Levettem a pólót, majd hallottam, ahogy a szobaajtó kattan.Magam elé fogva a hosszú pólót vártam, hogy felbukkanjon a látogatóm.
A jól ismert göndör fürtök megjelentek az ajtóban.Harry csak az ajtóig jött, majd ott neki dőlt az ajtókeretnek, és nézett.
Zavarban éreztem magam, ahogy ott vizslat forró tekintetével.Arcomon pír jelent meg, ő pedig elmosolyodott
-Amikor felnyögtél, mi jutott eszedbe?-kérdezi mire elvörösödöm.Hallom ahogy közelebb jön, de nem nézek fel.Már csak zokniba bújtatott lábfejét látom meg magam előtt.Végigsimít arcomon, majd államnál fogva felemeli, hogy belenézzek szemébe.-Mire gondoltál gyönyörűm?-dörmögi, mire újra kiráz a hideg.Oh, istenem.Direkt csinálja ezt?
-Semmire..-mondom halkan.
-Hát..a nyögésed elég élvezetesre sikerült.És ahogy még a végén durcisan mondtad, hogy tegyelek le...Istenien szexi volt.-kezdtem szaporábban venni a levegőt, és éreztem, hogy gyengülök.-Szóval mond szépségem..mire gondoltál?-hajol közelebb.
-Arra az estére, amikor..-kezdtem halkan.
-Amikor?-kérdezett vissza, mikor pár másodpercig nem tudtam válaszolni.Próbáltam visszaállítani légzésem.
-Amikor kint voltunk a teraszon..és éreztem..-hunytam be a szemem és újra visszaemlékeztem.-Éreztelek..és..Ahh..-nyögtem fel.
-Baszki.-dörmögte, majd magához húzott.Egyből lecsaptam ajkaira, ami megmosolyogtatta.Hozzásimultam amennyire csak tudtam.De ez sem volt elég.Pólójánál megfogtam és próbáltam ennél is közelebb vonni magamhoz, de már nem tudtam.De erről hallani sem akartam.Próbáltam közelebb lépkedni hozzá, hogy közelebb lehessünk egymáshoz, de ezzel csak azt értem el, hogy hátrálni kezdtünk.Miközben én lábujjhegyen, pipiskedve, szenvedélyesen faltam ajkait, ő kezeit derekamra rakta.Meleg keze, kissé hűvös bőrömön szinte villámcsapásként ért.A póló közöttünk volt, de nem számított sokat.Mutatóujját beleakasztotta franciabugyim szélébe, és picit kihúzva azt elengedte, mire az visszacsattant bőrömre.Aprót nyögtem csókunkba, de nem váltunk el.Harry neki nyomódott az egyik gardróbszekrénynek, mire én is jobban neki feszülhettem.Mivel ő kicsit terpeszben volt, én lábai közé állhattam, még mindig lábujjhegyen, hogy elérjem ajkait.Így sokkal jobban hozzátudtam dörgölőzni, mire felnyögött.Tenyerével végigsimogatta hátam, majd lefelé haladt, át fenekemen, egészen combom aljáig.Elgyengültem karjaiba.Visszafele kezdett simogatni, de immár csak ujjbegyeivel, lassan..ami még kínzóbb volt.Elérve fenekemhez, belemarkolt.Mire én felnyögtem, ő meg férfiasan, de halkan belemordult csókunkba.Újra hozzá dörzsöltem ágyékom, és végre érezhettem őt újra.
-Ahh!-váltam el tőle, és csukott szemmel, az ég fele emeltem fejem, hogy levezessem élvezetemet.Harry egyből letámadta nyakam.Nedves csókokkal hintette be, és végignyalta egészen fülcimpámig.
Ha nem fogja derekam, helyben összeesek, de szerencsére megfogott, majd éreztem ahogy elmosolyodik, miközben csókot nyom a számra.Fejemet visszahajtva, rá néztem.Szeme éhesen csillogott.Lecsaptam alsó ajkára, és bekaptam fogaim közé.Elégedetten hümmögött, majd mindkét kezével fenekem alá nyúlva felemelt.Fordított a helyzetünkön.Én voltam a szekrénynek dőlve, ő pedig hozzám simulva.Nem mozdult semmiéjével.Csak szájával kényeztette nyakam, miközben fejemet a szekrénynek támasztottam.
-Harry..-nyögtem, mire megfeszült.
-Baszki..-dörmögte nyakamba, majd egy hosszú csókot hagyva nyakamon, szívni kezdte.
-Ahh..Harry..kérlek!-nyöszörögtem.Érezni akartam őt jobban.Sokkal jobban, és mindenhol.
Lábamat összekulcsoltam dereka körül, majd közelebb vontam magamhoz csípőjét, mire egy jóleső sóhaj hagyta el a számat.Harrynek egyből leesett, és ezek után nem hagyta abba.Folyamatos lökéseket mért ágyékomba.
Muszáj volt megcsókolnom, hogy elfojtsam nyögéseimet.Éreztem farmerén keresztül a merevedését, és ez olyan vágyat keltett bennem, amit még soha nem éreztem Harry előtt.Érezni magamnál Ott, Őt.Maga a Menny.
-Harry..-nyögtem, mire belemarkolt fenekembe.Újra szájára tapasztottam a szám, hogy ne nyögjek fel még hangosabban.A vágy egyre jobban épült bennem, és egyre szaporábban lélegeztem.
Harry jobban fenekem alányúlt, aminek következtében megérintette érzékeny pontomat középen.Hátam ívbe feszült, fejemet égnek emeltem, és egy nagy nyögést eresztettem ki magamból, bár Harry egyik kezét számra tapasztotta.Folyamatosan mozgatta ujját, hogy végig tudjam élvezni orgazmusomat.Szinte spirálban omlottam vissza a jelenbe.Harry pár másodperig még nyomta hozzám magát, majd mikor rá omlottam, éreztem, hogy hátam elhagyja a szekrény támaszát, és Harry kimegy a gardróbból.Letesz a puha ágyra, majd leveszi rólam a pólót.Hallom, ahogy elakad a lélegzete.Érzem nyakamon a lélegzetét.Kinyitom a szemem.Tekintetünk összeforr.Kezemet hajába simítom vállán és tarkóján keresztül, majd erősen beletúrok.Felhúzom, majd keményen megcsókolom.Legalábbis, amilyen keményen tudom, ebben az állapotban.Egyik kezét, a hozzá közelebb lévő lábam belső combomra teszi.Érintése ágyékomban landol.Picit felhúzom mindkét térdem, és kissé felé fordulok.Nyelve táncra hívja enyémet, aminek nem tudok ellen állni, de nem is akarok.Éppen simítana kezével felfelé, amikor az ajtón kopogtatnak, majd a következő pillanatban Michael hangja hallatszik az ajtón túl.
-Coco..valami fickó téged keres..

39.Michael..

♥Sziasztook!
Facebook csoport- bocsánat lányok, de nem tudok facebookozni, akárhányszor próbálkozok azt írja error:s
Remélem mihamarabb rendbe jön, és tudlak titeket tájékoztatni..

Sok puszi, jó olvasást:)
Ha jön sok visszajelzés a részhez, jön egyből az új rész!
Jó Olvasást!♥

Hát a ma esténknek is annyi.Pault nem hibáztatom, hisz csak a dolgát tette.Jött, hogy figyelmeztesse, vagy szóljon Harrynek.Most is épp lent beszélgetnek ZÁRT(!) ajtóval.Enyhe jelzés, de teljesen megértem.
Kicsit kínos volt mikor mentünk volna a hálószobába, mert Paul ránk talált a folyosó közepén, mikor Harry épp húzta volna fel a pólómat.Persze Harryt ez sem hozta zavarba.

Gondolataimat a telefonom csörgése zavarja meg, amit időközben felhoztam a táskámból.Michael hív.Megdöbbenek, de felveszem a telefont.
-Háló?-veszem fel.
-Coco...sziaa...-nevet bele.Gyomrom görcsbe szorúl.
-Michael, te ittál?!-kérdezem halkan, és próbálok nem nagyon aggódni érte.Nevetése hirtelen alább hagy és kétségbeesett hangsúlyt vesz fel.
-Coco segíts!-ajkamba harapok idegességemben.Harry éjjeliszekrényére nézek, ahol az ébresztőórája van.Negyed tizenegy.
-Hol vagy?-kérdezem miközben kipattanok az ágyból.
-Nem tudom..-suttogja aztán kis szünet után felkuncog.
-Michael! Írd körül hol vagy!-jelentem ki.

Felöltözve futok le Harryhez, kezemben a táskám, indulásra készen állok.
-Harry!!-kiáltom miközben már a folyosón szaladok az irodája felé.-Harry!!!
Harry hirtelen rántja fel az ajtót és fut felém.
-Mi a baj?Rendben vagy?-kezd méregetni és össze-vissza tapizni.Nem érti mi ez a nagy kétségbeesés.
-Harry Michael részeg, nem is tudja hol van, csak pár saroknyira van innen és..
-Indulás.-fogja meg kezem.Nem kell neki több magyarázat.Ez is épp elég indok neki, és tudja, hogy nekem ez milyen fontos.

Beszállunk az autóba, majd Harrynek elmagyarázom, hogy Michael milyen környéken van.
-Baszki.Akkor siessünk.-tapos rá a gázra, mikor kiérünk a garázsból.
-Miért, milyen az a környék?-fordulok felé.
-Jobb ha nem tudod.Nem is értem, hogy kerülhetett oda...

Mikor megérkezünk a helyszínre elfog a félelem.Az utca, ahova Harry befordult sötét.Több összegyűlt csoport van, és mindenki minket néz.
-Hol van Michael?-suttogom, mintha attól félnék, bárki is meghallja.
-Ott!-mutat egy messzebbi, nagyobb csoportra, akik össze-vissza dülöngélnek és nevetnek.Páran egy padon ülnek, míg a többiek körülvesznek valami hordót, amiben egy kis tűz ég, ami melegíti kezüket.Egy lány mellett találom meg Michael arcát profilból.A padon ül, és meredten bámulja a tüzet.
-Ott van!-mutatok rá.Harry kicsit gyorsít, majd mikor megáll kipattanok.
-ABB!-kiált utánam, de én csak Michael felé szaladok.
-Michael!-kiáltom, mire egyre több szempárt érzek magamon.
Egyszer csak Harry egyik erős kezét érzem meg derekamon.Sokkal jobban érzem magam.
Michael felénk fordul és tekintetünk találkozik, de egyből elkapja.Arcára a szégyen ül ki.
Oda sietek, és leguggolok hozzá.
-Gyere.-súgom a fülébe.Rám néz.Egy megértő, aggódó, de sajnálkozó apró mosolyt villantok felé.Lesüti a szemét.-Fel tudsz állni?-kérdezem halkan.
-Vigyáz baby.-húz óvatosan hátrébb Harry, mikor felállok.Megfogja Michael kezét és átvéve a vállán, felsegíti őt.Michael alig tud járni.De végül csak eljutunk a kocsihoz.
Michaelt berakjuk hátra, beülök mellé.Harry becsukja az ajtót, majd beszáll a kormány mögé és beindítja a kocsit.Kitolat az utcából, majd megfordul és kihajt a főútra.
Én addig próbálom Michaelt ápolgatni, amennyire tőlem telik.
-Abb, hova vigyük?-kérdezi Harry mikor leáll egy bevásárlóközpont parkolójában.
-Ezt hogy érted?-kérdezek vissza egyből.
-Akkor gondolom hozzám.Végül is, így csak nem vihetjük haza.-lassan bólintok.
-Köszönöm.-suttogom, miközben Michaelre nézek, aki a karjaimba eldőlve néz előre.

-Bírod?-kérdezem Harryt a liftben, mivel Michael képtelen járni, ezért a karjaiba fogja.
-Persze.

***

-Michael kérlek mondd el.-fogom kezét.Már az ágyban van, a vendégszobában.Harry lefürdette, és átöltöztette, míg én teát csináltam neki, és hideg borogatást hoztam be.
-Nem tudom..-mormogta erőtlenül.Félek, hogy tényleg nem tudja hogy került oda, de valami emléke biztos van.
-Anyának mit mondtál, kinél alszol?Vagy nem mondtál semmit?
-De..Brad..-csukta le szemét.
-Ő kicsoda Michael?-kérdezetem kedvesen.Nem válaszolt.-Ő a legjobb haverod?
-Nem..-suttogta.-Bamda..-mondta szinte érthetetlenül.
-Ő is abba a bandába van, amibe énekelsz?-kérdeztem rá.
-Mmmm..-mormogta.A hanglejtése az 'ahha'-ra hasonlított, szóval arra következtettem, hogy igen.
Sóhajtottam, majd végigsimítottam arcán.-Jól van.Jóéjt Michael.-álltam fel és halkan kimentem a szobából.Becsuktam az ajtót, majd a konyhába mentem.
-Szerinted be volt drogozva?-kérdeztem aggódva Harrytől aki éppen tea filtert dobta ki.
-Igen.Csak rá kellett nézni.-mondta miközben hozzá lépkedtem.
-Annyira köszönöm Harry!-néztem szemeibe.A bögrét lerakta a pultra, majd magához húzott.
-Nem a te hibád baby.-felsóhajtottam érintésétől.Olyan jól esett hozzá bújni.Olyankor érzem, hogy nem történhet velem baj.Ha hozzá bújok megnyugszom.-Gyere, menjünk.Tusoljunk le.
Felnéztem rá, majd ajkaimba haraptam.
-Hmm..-mormogta elégedetten, majd lehajolt és alsóajkamat kikényszerítve fogaim közül, megcsókolt.
-Harry?-suttogtam.
-Hm?
-Azt hiszem hallottam valamit.
Újra ajtócsukódás.Harry felemelte a fejét, aztán várt.
A nappaliba Paul lépett be hirtelen, majd felmutatott egy CD-t.
-Megvan!-csak ennyit mondott.Éreztem ahogy Harry karjai megfeszülnek körülöttem, aztán felnéztem rá.Ő is rám nézett, majd elmosolyodott.
-Sínen vagyunk.

38.Passionate kiss

♥Hey-hey 
Bocsánat a nagy késésért, de nyaraltunk:sJó Olvasást!♥

A cipőmet levettem, így zoknimban elértem, hogy lépteim szinte ne is legyenek hallhatóak.A táskámért futottam, felkapkodtam magamra a kabátom, felkaptam a táskám.Viszont ebben a pillanatban láttam meg, hogy a festőkészletem éppen száradásban van.Odapattantam és gyorsan mindegyikre rácsavartam a tetejét.Nagy szemekkel gyorsan körbefordultam tengelyem körül, majd szaladni kezdtem az ajtó felé a rejtettebbik úton.
Hallottam ahogy Harry idegesen kinyitja Hunternek az ajtót.Kérdez még valamit tőle aztán az ajtó csukódik és végül be is záródik, majd két kattanás.
Oké, szóval Harry bezárt.A kérdés, hogy kívülről vagy belülről.Bár én inkább a másodikra szavaznék, de szívem szerint most inkább az elsőt választanám.Kicsit gondolkoznom kell.
Már csak két kisebbik terem választott el az ajtótól.Siettem ahogy tudtam, s közben a táskámban próbáltam megkeresni a kulcscsomómat.Hallottam ahogy zörög, mégsem találtam meg.
A következő pillanatban végre megérintettem és kiszedtem.Örültem, hogy megtaláltam, viszont amin magamban szitkozódtam, hogy hangosan zörgött kezemben, míg azt gyorsan össze nem zártam.
-ABB?!-hallottam hangját visszhangozva a termekben, ezáltal nem tudtam pontosan hol van most.
Végre az ajtóhoz értem és próbáltam megtalálni a helyes kulcsot, ami nem igazán ment.
-Ajj...gyerünk máár...-mormogtam idegesen, de halkan az orrom alatt.Lépteket hallottam magam mögül amik egyre csak közelebb érnek hozzám.Próbáltam beledugni végre azt a nyamvadt kulcsot, mire az kiesett a kezemből.-Baszki!-nyögtem fel már kissé hisztérikusan.
-Abb?-hirtelen megfordultam.Szívem majd kiugrott a helyéről.Az ajtóhoz préselődtem és nagy szemekkel figyeltem őt.-Tudtad, hogy bent vagyok, mégis elakartál menni.Méghozzá siettél is.Mi a baj?
Nem tudtam mit mondjak.Kissé zavart, hogy itt van életnagyságban előttem és ma a szokásosnál is vonzóbb.Pólójának ujja feszült, izmos karjai miatt.Haja kuszán állt a fején, mégis olyan hatást keltett bennem, hogy legszívesebben odaszaladtam volna hozzá és beletúrtam volna.
-Abb?-kérdezte kicsit nyugodtabban.Látásomat élesítettem és ekkor esett csak le, hogy elbambultam rajta.Arcom kissé pírba borult, mire elmosolyodott és közeledni próbált mire újra megfeszültem és visszatértem a jelenbe.
-Ne!-kiáltottam fel hirtelen mire megtorpant.Értetlen fejjel nézett szemembe.Furcsán éreztem magam.Nem tudtam eldönteni, hogy most oda kéne szaladnom hozzá, hogy nyugtasson meg, és mondja el újra, hogy nem lesz semmi baj..Vagy pedig félnem kéne tőle.
Feszélyezetten és kényelmetlenül éreztem magam, de számat előbb hagyták el a  szavak, mint ahogy gondoltam volna rá.
-Képes lennél ölni?-hangom gyenge és erőtlen volt.Mégis nagyon jól hallattszott.
Vártam valami reakciót tőle.Mégis nyugodt maradt, amitől én egyre inkább zihálva kezdtem venni a levegőt.
-Abb..
-Öltél már embert?-jött ki egy újabb kérdés ajkaimon.
-Nem.-amint kimondta, és amint el is jutott a tudatomig amit mondott, testem egyből elengedte magát és hangos sóhajtással próbáltam kifújni magamból a feszültséget.-De érted ölnék.-a szívem kihagyott egy ütemet.Komolyan gondolja?
-Harry én...
-Erre nem kell semmit mondanod.Csak fogadd el.Tudd, hogy ha rólad van szó, én bármire készen állok bármikor.
Néma csend.
Szavai megmelengetik szívemet, hisz így még senki sem vallott be nekem semmit.Mégis kicsit frusztrált voltam.
Pár perc némaság után, úgy dönt, megpróbál közeledni.Én a padlót fürkészem, mintha annyira érdekes lenne.Ő pedig közelebb jön.Először óvatosan közelít meg, majd mikor látja, hogy nem reagálok sehogy, bátrabban átszeli a köztünk lévő távolságot.Magához húz, majd hosszú ölelésbe von.Testem egyből külön életet élve, nyomja magát Harryéhez.Kezeim szorosan fogják át nyakát, amiért kicsit lábujjhegyen kell, hogy álljak.Szorosan öleli át karjaival a derekam, és kicsit felhúz, mire lábaimat dereka köré fonom.Hozzábújok amennyire csak tudok.
Hirtelen feltörnek az egy órával ezelőtti elfojtott érzéseim, testem karjaiba omlik.Fáradtnak érzem magam, mégis hihetetlen érzés védelmező karjaiba lenni.
Kezeit szorosabban fonja körém, aztán kicsit ringatni kezd.Szinte alig érzem, mégis nyugtató hatást kelt.Szemeim lecsukódnak, és beszívom illatát.Egyik kezemet pedig felcsúsztatom a hajába, majd beletúrok.Arcomat jobban nyakába fúrom, aztán játszani kezdek tincseivel.

***

Lassan nyitom ki szemeimet..
Ahogy érzékszerveim kezdenek ébredezni, úgy csapja meg orromat a finom tea illata, mely az ágy melletti éjjeliszekrényre van lerakva egy poháralátétre.Szám picit felfelé görbül, mikor körülnézek a szobában, és ráeszmélek, hogy Harry szobájában vagyok.
A városban lévő nagy lakásában.Felülök a hatalmas, szinte négy személyes ágyon.A sötétkék takaró alatt kicsit felhúzom a lábam.Érzem, hogy lábamat nem takarja semmi.A selymes huzat simogatja csak.Lenézek mellkasomra. Harry egyik pólója van rajtam, ami alvás közben felgyűrődött a derekam fölé.A szobában néma csönd honol.Viszont a kintről beszűrődő hangok alapján, ketten is vannak itt.
A teámért nyúlok, ami még nagyon meleg, de mégis szürcsölgetni kezdem.Imádom, ahogy érzem lefolyni a torkomon a meleg teát.
Miután megittam a felét, úgy döntök hogy ideje felkelni.A takaróból kibújva elindulok, kezemben a finom teával.Kinyitom az ajtót, majd a lépcső fele veszem az irányt.Miután lementem, csak a hangok után visz a lábam.
Pont mikor kicsit hallgatóznék is, a beszéd elhalkul.Lehet, hogy hallották ahogy jöttem?!..Hmm.
Beérek a nappaliba és először anyával nézek szembe, majd miután Harry is megfordul, mivel ő háttal ült nekem, vele is egybe forr a tekintetünk.
Elvörösödöm ahogy ragadozó szemekkel végignéz rajtam.Anya elmosolyodik, majd feláll.Erre Harry is felkel a kanapéról.
-Azt hiszem, akkor mi megyünk is.-mosolyog anya.Mi?Megyünk?!..Ne!-Mi a baj?Maradni szeretnél?-kérdezte anya mosolyogva, látva arckifejezésemet.Ajkamba haraptam és bólintottam egyet.
-Ha Harrynek nem gond..-mondtam halkan, majd lehajtottam a fejem és a teát kezdtem nézni.
Anya Harryre nézett.
-Hányra vigyem?-kérdezte Harry, hangján hallottam ahogy mosolyog.Szívem boldogan kezdett zakatolni.
-Hát.Nem is tudom..tulajdonképpen azért jöttem, hogy hazavihessem..ha meg nem szeretne nekem mindegy.Majd eldönti.De most megyek, szia Kincsem.-ad puszit a homlokomra majd Harrytől is elköszön és a lifthez kísérjük.
-Itt is aludhatna?-kérdez rá Harry.
-Persze..Ha szeretne.Már úgyis hét óra múlt.
Anya liftje megérkezett, és egy-egy pusziváltás és ölelés után beszáll.Mielőtt még bezáródna az ajtó, int egyet és rám vigyorog, ami ragadós.
Harry felé fordulok.
-Ümm..köszönöm a teát.-kezdem.
-Nincs mit.-mondja szórakozottan, és próbálja elrejteni előlem.De én tudom, hogy rajtam szórakozik.
-Nagyon finom.
-Köszönöm.-megjelennek nevető ráncai.
-Remélem jól szórakozol.-motyogom miközben elmegyek mellette és a konyhába veszem az irányt.Hallom ahogy halkan nevet mögöttem.
Megiszom a maradék teát is majdnem egy huzamra, majd mikor elveszem a nagy bögrét az arcom elől, Harry íriszeibe találom magam.Nyelni is elfelejtek, ahogy tekintetét enyémbe fúrja.
-Azért azt még nyeld le.-mormogja szórakozottan.Pirultan elfordulok és miközben a mosogatógéphez lépek gyorsan lenyelem.Kinyitom a gépet, majd belehelyezem a bögrét és visszacsukom.Visszafordulok felé és nekidőlök a pultnak.Tekintetünk összeakad.Elém lép és megfogja derekam.Magához húz.Érzem minden egyes porcikáját.Felsóhajtok, az érzéstől amit kivált belőlem.Gerincemen átfut a bizsergés.Lehajol hozzám és szánk épphogy összeérne, de telefonja megcsörren.Nem távolodik el, csak kiveszi farzsebéből a telefont és megnézi.Szemöldökét összehúzza, majd rám pillant.
-Bocs bébi, ezt muszáj felvennem.-enged el.Nem akarom, hogy felvegye.Nem akarom, hogy elengedjen.Hozzá akarok bújni.Érezni akarom őt.
Kimegy a folyosóra és hallom, ahogy felveszi a telefont, majd egy ajtó csukódás és néma csend telepedik a lakásra.Hm.
Lefekszem a kanapéra és a távirányítóért nyúlok.Bekapcsolom, majd kapcsolgatni kezdek.Nem igazán ismerem a filmeket, amik most mennek, de egynél leragadok és azt kezdem nézni.

Már csináltam magamnak négy egy teát.A második film felénél tartok, de még mindig semmi.Mit csinál Harry ennyi ideig?!Felállnék, hogy megnézzem, de a testem nem akar engedelmeskedni.Aztán, amikor arra gondolok, hogy annál előbb érinthetem és csókolhatom, szinte felpattanok.
A csukott ajtón bekopogok.Halkan hallom csak a bent lévő beszélgetést, a szavakat nem értem.Még egyszer bekopogok.Semmi.Óvatosan benyitok.Harry az íróasztalának dől, nekem háttal, és miközben beszél, vagy éppen hallgat, az üvegfalon át kémleli a világító várost.Mivel már olyan félt tíz körül járhat, eléggé besötétedett.
Harry nem vette észre, hogy bementem.Nem figyelek arra hogy lépteim halkak legyenek, ő mégis annyira koncentrál, hogy nem hallja, hogy felé igyekszem.
-Értem Hunter.Kösz, hogy szólt.
-Harry..-suttogom.Érdeklődve átnéz a válla fölött.
-Baby, bocs de ez most nagyon fontos..-mondja és felém jönne, de mielőtt még megtenné a második lépést én elindulok kifele.Valamit motyog a telefonba, majd mielőtt kitudnám tárni az ajtót, az hirtelen bekattan előttem.Kicsit megugrom, de tudom, hogy csak ő az.Megfogja derekamat, majd maga felé fordít és az ajtónak nyom, de nem erősen.Zihálok érintése alatt, miközben egyik keze derekamról felfele indul és végig simít oldalamon.Majd melleim közt, nyakamon végigsimítva, lehajol és gyengéden megcsókol fülcimpám alatt.Felsóhajtok.Lejjebb halad, majd nyakamat kezdi csókolgatni.Kiráz a hideg.Szemeimet behunyom, és úgy hagyom, hogy had kényeztessen.-Mmm..Jól áll a pólóm édes.-dörmögi fülembe, mire felnyögök.Csípőmet neki nyomom, mire felsóhajt.A telefon újra csörögni kezd.De most nem hagyom elmenni.Arcát két oldalról megfogom, és arcomhoz húzom, hogy megcsókolhassam amilyen szenvedélyesen csak tudom.

37.Afraid

♥Bocsánat a késésért, a gépem nem igazán akar működni mostanság.
Csatlakozzatok a csoporthoz, ahol bármit kérdezhettek, érdeklődhettek és az elsők közt tudtok meg mindent!
https://www.facebook.com/groups/266342583522766/
Jó Olvasást!♥

Hallottam ahogy a léptek elmennek a szoba előtt, tovább, abba a terembe ahol az előbb álltam.
A szívem hevesen vert, a kezeim kicsit remegtek is, egyik szemem meg érdeklődve nézett ki a kulcslyukon, amit esélytelen lett volna bezárni, mert hatalmasat kattan, és azt biztos meghallotta volna.
Nem telt el egy perc se, de hallottam, ahogy az ajtó újra nyitódik, majd csukódik.Végül a zár kétszer kattan hangosan, végig visszhangozva a termeken, folyosókon.
Legszívesebben sikítottam volna Harrynek, hogy itt vagyok, mentsen ki, de tudtam hogy nem szabad.
Párhuzamosan hallottam, hogy az idegen léptei megszaporodnak és valamiféle búvóhelyet keresnek gondolom.Legalábbis csak azt tudtam elképzelni, ugyanis a léptei inkább menekültek Harryé elől, minthogy kereste volna.
A szobában sötét volt.Féltem, de inkább meghátráltam és elbújtam egy szekrény mögé.Pár pillanat múlva az ajtó halkan nyitódott, majd csukódott.A baj csak az volt, hogy becsukni már nem sikerült olyan halkan.
-Abb?-kiáltotta Harry elmenve az ajtó előtt.Sajnos nem kapott választ.Éreztem, amint kezeim még jobban remegni kezdenek és szinte már ziháltam, pedig odafigyeltem, hogy a levegőt is halkan vegyem.
Az idegen, aki bejött szinte már futva, a falnak dőlt.Legalábbis a hangokból ítélve.Nem láttam semmit.Hisz a szobában majdhogynem vak sötét volt.
-ABB!-kiáltott újra Harry, majd hallottam ahogy benyit a wcbe.A termekhez nincsenek ajtók, hisz ez egy galéria, direkt csak a mellékhelységhez és a kis konyhámhoz van ajtó.Tudtam, hogy már csak ez a lehetőség van, így vártam már, hogy kinyissa az ajtót.Léptei az ajtó előtt megálltak.Mit csinál?Miért nem nyit be?
A telefonom rezegni kezdett a farzsebemnél.Egyből a falhoz nyomtam fenekem, nem érdekelt eltöröm-e az iPhoneom, amire sokáig spóroltam a fizetésemből.Hallottam ahogy Harry szitkozódik, majd benyit hirtelen.
A csávó a falhoz lapult, de nekünk háttal, így esélyünk sem volt megnézni az arcát.Harry egyből rá kapta a fejét, miután felkapcsolta a lámpákat.
Láttam, ahogy álla megfeszül.Kezei ökölbe szorulnak, majd éreztem, ahogy elárasztja a düh.
-Ki.Vagy.Te?!-kérdezte ütésre készen.A testtartásából és járásából is ítélve, a férfi nem mozdult.-VÁLASZOLJ!-kiabált Harry mire megrezzentem, de ebből ők nem észleltek semmit.-Fordulj meg!-mondta nyersen Harry, mire a férfi megfordult. Harry elmosolyodott.Már értem.Lenyugtatta magát.Eszébe jutott, hogy az ellenséghez a legnagyobb fegyvere a higgadtság.-Nos.-lépett hozzá közelebb, mire a nála jóval alacsonyabb férfi hátrált egy lépést, de ott már csak a pultba ütközött.-Miért vagy itt?!-kérdezte nyugodtan, de a férfi nem válaszolt.-Újra megkérdezem.És ha akkor sem válaszolsz, technikát váltunk, rendben?!-mosolygott Harry úgy, hogy én inkább elfutottam volna a férfi helyében.-Mit.Keresel.Itt?!-kérdezte.Mivel most sem kapott választ, Harry keze lendült, és ökle a szerencsétlen ember orrcsontjával ütközött.Hallottam ahogyan a férfi orra reccsen, mielőtt fájdalmának hangot is adott volna.-HOGY HÍVNAK?
-H-h-h-hunter.-dadogott ezek szerint Hunter.Érdekes név, de nem olyan rossz.
-Nos Hunter.-folytatta nyugodtan.-Ki küldött?
-A-azt nem mondhatom el.-Harry keze újra a magasba lendült, mire Hunter kiabálni kezdett.-AZ APJA!AZ APJA!A LÁNY APJA!NEM TUDOM HOGY HÍVJÁK!CSAK FEDŐNEVEKET HASZNÁL!-tette maga elé védekezően a kezét.Harry maga mellé helyezte önelégülten újra a kezét.Féltem, hogy újra bántani fogja.De megértettem őt.
-Nos.Ha a következő kérdéseimre válaszolsz..elengedlek.De ha nem.Meghalsz.És ha hazudni próbálsz..akkor is meghalsz.-mondta nyersen Harry.Megállt velem a világ.Harry képes lenne ölni?Harry képes lenne ÖLNI?
-Válaszolok!Nem hazudok!Ígérem!-mondta fájdalmasan.Harry bólintott majd körülnézett a szobában, mire gyorsan visszabújtam a szekrény mögé.Most féltem tőle.
-Milyen fedőneveket használ a főnököd?-tette fel az első kérdést.
-Leginkább..áhh..-kapott másik kezével is orrához, de gyorsan folytatta.-Leginkább a Főnököt, a Vezért.A..a legtitkosabb a ..COVA.-suttogta a végét.
-Az minek a rövidítése?-húzta össze szemét Harry.
-Valami Colin vagy Colleen vagy nem is tudo..
-Colleen!-szólt közbe Harry sürgetően.
-Igen...Colleen Vadásza.-mikor azt a két szót kimondta, éreztem amint szemeim megteltek könnyel.Szívem a torkomban dobogott.Szerencse, hogy a fal és a szekény között álltam, mert nem nagyon bírtam magam megtartani.Elegem volt már ebből az egészből.
-Téged minek küldött?-kérdezte Harry egyre idegesebben.
-Ho-hogy félemlítsem meg..H-hogy erőszako..
-NE MONDD KI!!!-ordított rá Harry.A szoba bezengett a hangjától, amiben csupa idegesség volt.De én tudtam, hogy csak azért, mert nem akarja hallani.Ahogy én sem.Mégis a tudat sírásba késztetett.
-Hányan vagytok még?!-hangoskodott Harry.
-N-nem tudom.Változó a létszám.Á-általában füveseket vesz be.De mikor kijózanodnak meggondolják magukat.És akkor megöli őket.
-Milyen bizonyítékot kéne vinned?!-hangja folyton ingerült volt.
-A..a véres..a véres bugyiját.-suttogta Hunter, félve attól, hogy Harry csupán a szavak miatt is bántani fogja.
-És mégis milyen elmebeteg állat képes erre?!-szinte kiabálta mérgében.-Na ide hallgass.Kapsz egy millió fontot, HA!
-Egy millió font?!-kérdezte vágyakozóan Hunter.
-Annyit.De csak akkor, ha megteszed azt, amit mondok.Nem versz át, különben meghalsz.Nem csalsz, hazudsz, és rá sem nézel Colleenra többet!
-Értettem!
-Mondhatom a feladatod?!-kérdezte ingerülten Harry úgy, mintha csak beleakarná beszélni Hunterbe a titkos dolgait.
-Igen!
-Mostantól besúgó leszel.Elmész két utcával odébb.Elintézem, hogy fél óra múlva legyen ott Colleenak bevérezve egy fehérneműje.Ha befordulsz a sarkon balra, a kék kukába lesz...Vagy a zöldbe.Ez részlet kérdés.Elviszed COVAnak, és úgy teszel, mintha megtetted volna.Ezentúl, bármilyen feladatot ad, úgy csinálsz, mintha megtennéd neki.Én mindent elintézek neked.A dolgod csak annyi, hogy bármi van, bármit mondd, bármit hallasz.Bármilyen pletykát, vagy hírt.Te eljössz hozzám, és mindent elmondasz, szóról szóra.Mostantól résen kell lenned.Megértettet?!
-I-Igen!
-Milyen kérdései szoktak lenni, hogy biztosítsad, vele voltál?!
-Ő..Hát..Ho-hogy, milyen a parfümje, a bőre.Hogy sikít...hogy néz rád, miközben..
-Jó.Ennyi elég!!-förmed rá Harry.
-Bvulgari és Chanel parfüm.A bőre puha, mint a selyem...A többit pedig találd ki.Te értesz az ilyenekhez.-mondja a végét undorral.-Ja igen.Ezentúl semmi rosszba nem keveredhetsz. Stimt?!
-Igen!..I-igen..Uram!
-Nem kell így hívnod.-mondta unottan Harry.-A pénzt akkor kapod meg, miután COVAt börtönbe juttattuk.Itt vége a beszélgetésnek.Holnap gyere ugyanide délután 3-kor.Akkor beszélünk még részletesebben.Most pedig menj a kórházba, majd ne felejtsd el a kukákat.
-É-értettem.-mondta Hunter és hallottam amint feláll és kisiet a szobából.Hallottam, amint Harry megnyitja a csapot és lemossa a kezét.Menekültem volna Harry védelmező karjaiba.Odaszaladtam volna legszívesebben hozzá.De féltem.
Harry kiment az ajtón majd hallottam amint a léptei a kijárat felé mennek.Mikor már éreztem, hogy a kellő távolság megvan kibújtam a szekrény és a fal közül, majd azt tettem, mint az ilyen helyzetekben mindig.Menekültem.

Blogverseny:nyári jelentkezés

♥Sziasztok:))

Jelentkeztem egy blogversenyre..szóóval szurkoljatok, no meg jelentkezzetek ti is, és a blogot is kövessétek mert nagyon jóó!!:)) 


http://md-blogdesign.blogspot.hu/p/verseny.html

Ui.:Szurkoljatook:d

36.Entered

♥Sziasztook, itt a következő:)
Jó olvasást:)

-Hagyj már békén!-Ordítottam de nem hagyta annyiban.Neki csak még viccesebb lett.
-Ugyan kicsim!-mondta undorító hangján.Kirázott a hideg és legszívesebben hányni tudtam volna attól, ahogy megérintett.-Én megvédelek téged!....Óvszerrel!-röhögött nagyot felfelé, mire szemeim kikerekedtek és megteltek könnyekkel.Szívem nagyot dobbant.Menekülési utat próbáltam keresni.Mit is mondott anya?..

"Ha nem vagyok itthon kicsim, védd meg magad!Védd a tested!Védd a lelked!Könyörgöm neked, ne hagyd magad!Akármit csinálhatsz, csak ne engedd a közeledbe!Fuss el, akár még a szomszédba is, fuss Katiehez!Csak menekülj...Mentsd az életed!"-sírta anya miközben enyhén a vállam rázta.

Visszatértem a valóságba.Apa köldökéig érhettem, így könnyen elértem, amit célpontul néztem ki.Erőtlen testem mozgásba indult volna..de nem tudtam megmozdulni.Nem bírtam.Nem mertem.Az agyam nem tudott olyan könnyen gondolkozni.
Apa felém lépdelt és megszorította a csuklóm, amit védekezésképp magam elé emeltem.
-Mondd csak, milyen érzés 8 évesen kurvának készülni?-vicsorgott lehajolva arcomhoz.Kezeimet elvette előlem.Állkapcsom megremegett, majd szorosan összezáródott.Hirtelen mozdulatomat, nem is tudom mi irányította.Fejem gyorsan lendült hátra, majd előre.Nem is tudom, orrát, vagy a homlokát találtam-e el.Abban a pillanatban nem érdekelt.Apa felkiáltott és fejéhez kapta kezét, aztán láttam, hogy keze alól csorog le a vér.Megijedtem és elfutva mellette, végre kijutottam a sarokból.Futni kezdtem, próbáltam minden ajtót magam után becsapni, hogy kicsit több egérutam legyen.Kiszaladtam a házból és gyorsan átrohantam Katiehez.Berontottam az ajtón és egyenesen a konyhába mentem.Tudtam, hogy Katie anyukája ott lesz.
Ahogy beértem, megláttam ahogy valamit keverget.Mikor megpillantott meglepődött, nem álltam meg.Egyenesen belé futottam.Szorosan öleltem magamhoz, majd bőgni kezdtem.Átölelt engem, majd nyugtatgatni kezdett halk szavaival.Kicsit leguggolt, majd kezeit hónaljam alá nyújtva felemelt.Szorosan bújtam hozzá, majd éreztem, ahogy pár lépéssel odébb megy.Arcom elvettem a nyaka hajlatából, majd ránéztem.Komoly tekintettel nézett ki az ablakon.Követtem tekintetét, majd megpillantottam apát a bejárati ajtónknál, ahogy idefele néz.Egyenesen ránk...

Felsikítottam.Szívem majd meghasadt.Fájt, iszonyúan fájt belülről.Hirtelen felültem és kinyitottam a szemem.Hangosan ziháltam miközben körülnéztem.Könnyeim patakokban folytak arcomról.Az ajtó hirtelen nyílt ki, majd Harry aggódó tekintete egyből rám koncentrált és engem fürkészett, miközben felém sietett.Leült mellém és egyből magához vont.
-Itt vagyok Baby.-tudatta velem folyamatosan.Egyik lábát behajlítva az ágyra rakta, majd jobban az ölébe vont.-Itt vagyok kicsim, megvédelek!-búgta folyamatosan kedves szavait fülembe.

Zokogásom elmúlt, szipogásom alább hagyott.Már csak nyugtató szuszogását figyeltem.Szemeimet nem igazán bírtam nyitva tartani.Lehunytam, majd mellkasához dörgöltem picit arcom, mint a macskák.Belélegeztem illatát aztán tenyerem arcom mellé helyeztem, jobb mellére.Kicsit kinyitottam szemem, majd nézni kezdtem, ahogy kezem végigsiklik mellkasán. Ahogy köröz párat mellbimbója körül.És hallgattam ahogy légzése néha szaporább lesz.
-Kicsim négy múlt, feküdj vissza.-mondta miközben kicsit ringatni kezdett.
-Mmm..-válaszoltam, majd kezemet leengedtem, szemeimet becsuktam, és hallgatva szíve dobogását, visszaaludtam.

***

-Köszönöm Harry.-mosolyodtam el szégyenlősen mikor rám kacsintott, miközben én kiszálltam az autóból.Oldalasan elvigyorodott.Becsaptam az ajtót, aztán intettem neki mosolyogva.
Hát újra itt.Reggel Harryvel beszélgettünk kicsit.Leginkább az estéről, de szóba jött Katie is, Apa, meg úgy minden. Majd amikor eszembe jutott, hogy ma megyek be dolgozni, az is az eszembe villant, hogy milyen rég nem voltam itt.
Újra a kicsi, kissé koszos ajtó előtt álltam.Lenyomtam a kilincset, majd bementem.Egyből megláttam Georgát, aki amint az ajtó felé nézett felsikoltott és vigyorogva felém kezdett futni, miután az alatta levő széket feldöntötte nagy lendületében.
-Josh!Bob!Gyertek már ide!!!-kiáltozott, miközben megölelt.Bob egyből kinézett a szalonjából kíváncsian, majd amikor meglátott, ellágyult tekintete.Levette kesztyűjét, a tetováló gép mellé rakta, majd kijött és ő is megölelt engem.Mármint...Összenyomott kigyúrt karjai közt.Nem elég, hogy fekete.., hogy gyúr.., de még majdnem három fejjel is magasabb.Ha nem tudnám milyen, és nem ismerném őt, elhaladva az utcán félnék tőle.
Josh amint meglátott, a lépcső aljáról nekem futott, szerencsémre Bob megfogta, majd letette elém, megakadályozva a nagy ütközést és esést.
Sokat beszélgettünk, szerencsére nem volt itt Nick, a főnők.Amúgy is ritkán volt bent, de örültem, hogy ez nem tartozik azok a ritka napok közé.
Joshoz éppen jött egy vevő, így ők felmentek, Georgát is éppen hívták a vezetékesről, szóval valami ügyfél kérhet megrendelést..Bobtól elköszöntem, Georgának puszikat küldtem és Bobot megbíztam azzal, hogy adja át ölelésemet Joshnak.
Még párat intettem nekik kintről, majd a közeli buszmegállóba siettem.
Mikor tekintetem megakadt egy lánycsapaton, melynek középpontja, régi legjobb barátnőm, Katie volt, azt hittem mindjárt felfordulok.Egyből megfordultam és inkább sétáltam többet a nagy épületek közt, minthogy véletlenül is összetalálkozzak velük.
Szívem hevesen dobogott.Nem is tudom, hogy Katie miért lett ilyen.Olyan kár, hogy nem lehettünk egymás mellett a nehéz időszakokban.Bár lehet akkor én is olyan lennék mint ő..Vagy ő lenne olyan mint én?Akkor hogyan változtunk volna meg?
Nem szeretem ezeket a kérdéseket feltenni magamban..mégis mindig ide lyukadok ki, ha Katieről van szó.Sajnálom, hogy ilyen lett.De őszintén szólva nem tudom, hogy ez így jobb, vagy rosszabb e.Lehet akkor nem ilyen lennék..Hanem olyan mint ő, és olyan nem szeretnék lenni álmomban sem.Ennek így kellett történnie.De attól még szeretnék vele beszélgetni.Ő most ilyen.De lehet hogy a szíve mélyén megmaradt az a Katie, akivel felnőttem.Bennem még ott van a remény.Talán meg tudnám őt változtatni?
Őszintén szólva nem tudom.De a remény hal meg utoljára.

Mikor végre eljutottam a buszmegállóba, nem is kellett sokat várnom, már jött is egy piros, emeletes busz.Felszálltam hátra, aztán leültem egy üres helyre.Épp elindultunk, de pár másodperc múlva, a busz nagyot fékezett.A következő másodpercekben pedig visongó lányokat halhattam, amint nagyban megköszönik, hogy megállt nekik a busz.Hátra fordultam óvatosan, és a sok fej felett megpillanthattam azokat a lányokat, akiket direkt kikerültem.Nagyot dobbant a szívem.Visszafordultam és minél kisebbre próbáltam magam összehúzni, hogy még véletlenül se lássanak meg.Legalábbis Ő ne.A többi úgy sem ismer.
Mikor végre meghallottam a megállóm nevét, nagyot sóhajtva leszálltam.Megkönnyebbülve indultam el a modern épületek közt.Szinte mindegyik ugyanúgy nézett ki, csupán az üvegek színe volt különböző, de azok sem sokkal.Csupán néhány árnyalat volt a különbség.

***

Mosolyogva tettem ki egy újabb képet száradni a falra.Itt végre van helyem.Ha kész egy festmény, csak felkalapálok egy szöget, arra a helyre ahova én szeretném, felrakom a vásznat és kész.Tudom hol szárítani, tudom hol előhívni a képeket, megcsinálni, kiáztatni.Mindenre van helyem.Annyival jobb itt.Nyugodtabb, egyedül vagyok itt, csak festek, zenét hallgatok, és most már egyre gyakrabban ugyan, de fotózok is.
Szerencsémre a galéria, ennek az épületnek, a huszonegyedik szintjén van.Magasan vagyok, és a kilátás gyönyörű.Ihletem mostanság mindig van, és a fotók, amiket a tájról tudok itt készíteni csodás! Imádok itt lenni.Csak festek, fotózok, kikapcsolódok és zenét hallgatok.Van egy pici konyha rész is.Tényleg nem nagy.De pont jó, hogy tudjak teát csinálni és enni, amit kaját rendelek, vagy hozok otthonról.
A sütimet majszolva lépkedtem oda az ablakhoz.Egyik kezemben a málnás-csokis lapos süti, míg másikban az ecsetem.Néztem ahogy a nap egyre lentebb megy.Pedig mikor legutóbb kinéztem még szinte az ég tetején volt, most meg lassan lemegy.Számba véve a sütit kivettem a telefonom a farzsebemből, majd megnéztem az időt.Fél hat.Hm, jól el ment a nap.Visszatettem a zsebembe, majd leharaptam a számban lévő falatot és visszavettem a sütit a kezembe.Épp fordultam volna meg, mikor hallottam, hogy a bejárati ajtó nyitódik.Homlokomat ráncolva lenéztem az útra és megláttam a fekete Range Rovert.Elmosolyodtam. Megnyugodtam, mivel Harrynek tudom, hogy van kulcsa.Mosolygva rágtam a falatot, míg vártam, hogy Harry végre a sok kisebb termet és folyosót átszelve ide találjon hozzám.Ám arcomról lefagyott a mosoly, mikor láttam, hogy Harry csak most száll ki a kocsiból és most indul az épület felé.A levegő belém fagyott, és már csak a léptek vízhangzó zaját hallottam, melyek nemsokára ideérnek.

35.Carkey

♥Na sziasztok!
Új rész:)
Jó Olvasást!

Jól betakaróztam és szemeim lehunytam.Vissza gondoltam a mai napra.Lucie édesen beszélt nekünk a tesójáról, majd egy nagyot társasoztunk és bújócskáztunk vele.Édesanyja jött érte, aki hozott nekünk sütit, de sajnos el kellett menniük fogorvoshoz.A sütit miközben Louisékkal traccspartiztunk megettük, tényleg nagyon jól süt Ganie.Ő is egy nagyon kedves, mosolygós nő.
Louisék kb. fél órája mentek el, és hajnali fél kettő van.
Valami viszont hiányzott, és most nem Harryre gondolok..megvan!A telefonom.Kint hagytam a kocsiba.Nemtetszésemnek hangot adva keltem ki az ágyból, majd indultam lefelé.
Lebaktattam a lépcsőn és az előtérbe mentem.Pár kulcs az asztalon, telefontok, toll és papír, de sehol a slusszklucs.Megfordultam és Harry kabátja volt felakasztva velem szembe.Belenyúltam a zsebeibe és az egyikben meg is találtam.Kihúztam, majd kinyitottam az ajtót.Mezitláb kilépkedtem a feljáróra majd lelépkedtem a pár lépcsőfőfokon.Inkább a betonozott úton mentem, minthogy átvágjak a kissé nedves füvön.A kocsihoz mentem, megnyomtam az 'UNLOCK' gombot, aztán kinyitottam az ajtót.Mikor rájöttem, hogy nem elől hagyhattam, kiegyenesedtem, odébb léptem és becsaptam az ajtót.A hátsóajtóhoz léptem, kinyitottam és végre megláttam a táskám.Csak hogy a másik oldalon volt.Egyik lábammal felléptem a szőnyegre.Másik lábammal feltérdeltem az ülésre és gyorsan odanyúltam a táskámért.Mikor megfogtam és húztam, furcsa hangokat hallottam, de nem bentről.Kicsit megijedtem ezért sietősen magamhoz vettem és kimásztam a kocsiból.Becsaptam azt az ajtót is, majd bezártam a kocsit a másik gombbal.Összehúzott szemöldökkel néztem lassan körül.Az utca túloldalán mintha megláttam volna egy árnyékot.Kicsit hátrébb pedig egy bokrot, de amellett voltak kisebb fenyők is.
Szívem hevesebben kezdett el dobogni, és próbáltam elhinni hogy semmi sincs ott.Vagy ha még van is, csak egy macska, vagy egy kutya.Akár valami más állat.Csak ne egy ember legyen.Megint hallottam valamit.Mintha lábcsoszogás lett volna.Lábujjhegyre álltam és a átnéztem a kocsin, mert amögött hallottam.A kocsitól nem messze, a járdán egy emberalak tartott felém.Szívem majd kiugrott, pánikba estem és futni kezdtem.Most nem érdekelt a járda, átmentem a füvön, gyorsan elindultam a lépcsőn, de mivel a fű nedves volt, az utolsó lépcsőfokban elestem, mert a hátsó lábam elcsúszott.Nagy csattanással a bejáróra estem, de nem érdekelt, minél előbb bent akartam tudni magam.Hallottam gyors lépteit mögöttem, ezért amilyen gyorsan csak tudtam, felálltam és befutottam a házba, majd becsaptam az ajtót és egyből bezártam.
-Abby?!-futott le a lépcsőn Harry.-Hát itt vagy mit csináltál odakint?!
Nem érdekelt, hogy mérges vagy dühös rám.Könnyeimet kiadva, megkönnyebbülten futottam neki és öleltem magamhoz.Éreztem, ahogy szíve felgyorsul, és karjai körém fonódnak.
-Mi történ?-hangja kemény az aggodalomtól.
-V..valaki, volt odakint..-motyogom mellkasába.
-Engedj egy kicsit baby..-nem teszem amire kér.-Csak megakarom nézni..-mondja halkan.
Bizonytalanul elengedem, az ajtóhoz megy és kinyitja.Kilép és kihúzott, önbizalom teli testtartással körülnéz.Nem tudom hogy csinálja.Visszajön, becsukja majd bezárja az ajtót és hozzám jön.Szó nélkül felkap, mint a menyasszonyokat, majd felmegy velem.Nem ellenkezem.Nyaka köré fonom karjaimat és hozzá bújok.Táskám ölembe van, és remélem nem tört el benne semmi, ugyanis nagyot csapódott az is a földhöz.A szobában nem rakott le, csak miután becsukta az ajtót, lenézett rám és óvatosan megpuszilta homlokom.Felemeltem fejem, és egy lágy csókban forrtunk össze.
Bevitt a fürdőbe, majd lerakott a pultra.Elvette a táskám, lerakta a pult mellé, majd a lábamat kezdte vizslatni.
-Jól vagy?-nézett fel rám.
-Hát..nemigazán.
-Édes..szeretném, ha többet ez nem fordulna elő.Pont azért vagyunk itt, hogy biztonságban légy.Érted?
Bólintottam.
-De ha itt is megtaláltak, akkor miért biztonságos?-csúszik ki a számon.Állkapcsa megfeszül.Nem válaszol, csak elővesz egy kisebb törülközőt és benedvesíti.Óvatosan letörölgeti a térdem és a talpam, majd mikor tiszták a sebeim, és én is, a bokámat is megnézi.Nagy tenyerébe veszi lábfejem és mozgatni kezdi.
-Az esés is olyan durva volt, mint a hangja?-kérdezi mire nemlegesen rázni kezdem a fejem.
-Nem..csak horzsolások..eseteleg a térdem lilulhat be, mert főképp arra estem.-bólint, majd végig simít lábaimon, mire kiráz a hideg.Lábaim libabőrösek lesznek, amit ő is észrevesz.Elmosolyodik, majd kicsi terpeszbe széthúzza lábaim.Majd még nagyobbra, míg nem, be tud férkőzni közéjük.Megfogja alul a combomat és felemel.Karjaimat nyaka köré fonom és hagyom, had vigyen az ágyhoz.Óvatosan letesz kihűlt helyemre, majd betakar.-Most már itt maradsz?-kérdezem reménykedve.
-Most, hogy történt valami, aminek nem kellett volna, el kell intéznem néhány dolgot.-mondta lágyan.
-Legalább csak addig maradj, amíg elalszom..-kértem halkan.Elmosolyodott, majd megsimította arcomat.
-Bújj arrébb.-búgta.
-Miért?Gyere a te oldaladra..-tettem kezem az ágy másik oldalára és megütögettem a helyét.
Fölém magasodott és közel hajolt hozzám.Gyorsabban kezdtem venni a levegőt.Mikor mellkasom megemelkedett majdnem hozzáértem izmos felsőtestéhez.Arca enyémtől pár milliméterre volt, azt hittem megcsókol, de nem tette.
-Baby..ez az én oldalam.Az én helyemen fekszel.Az én helyemen van a csinos popsid.-búgta számba majd bekapva alsó ajkam és meghúzta.-Bújj arrébb.-dörmögte újra.
Arrébb csúsztam, majd megvártam míg Harry is befekszik és vissza csúsztam hozzá.Oldalára fordult, majd hagyta, hogy én is felé forduljak testemmel és mellkasához bújjak.Kicsit feljebb csúsztam karjai közt, amíg állára nem tudtam puszit adni.Lenézett rám, majd lejjebb hajolt, hogy megcsókoljon.
-Harry?-kérdeztem pár perc némaság után.
-Hm?
-Nem gondolod, hogy gyors ez az egész?-kérdeztem alsó ajkam harapdálva.
-Hogy érted?-nézett újra rám.
-Hát..minden olyan gyorsan történik..-kezdtem bele a magyarázkodásba.
-Abb..-szakított félbe.-Több mint egy hónapja ismerjük egymást, és mindketten tudjuk, hogy ez a vonzalom már azóta érlelődik.
-Igen.De végül is ha úgy vesszük akkor csak három-négy napja vagyunk együtt.-suttogtam.
-Abb.Ne próbálj ellen állni a testednek és a vágyaidnak..Bár nekem az sem gond..hisz úgy csak erősebb lesz a vonzalom.-húzott magához még közelebb és puszit nyomott arcomra.

34.A happy day

♥Na sziasztok!!:)
csoport: https://www.facebook.com/groups/266342583522766/
facebook oldal: https://www.facebook.com/pages/Fortuitous-Change/595774870460452?ref_type=bookmark
Lájkoljatok és lépjetek be a csoportba!!♥
Lots of Love, Jó olvasást!

Hallottam ahogyan Harry kinyitja az ajtót, majd a következő pillanatban Louis visongó hangját hallottam meg amire nevetni kezdtem.Ha nem tudnám, nem is tudnám elképzelni róla, hogy ő egy üzletember.
Egy perc múlva Louis és Eleanor jött be a konyhába.
-Hoppá-hoppá Haroldkám.Abby kicsit túl van öltözve nem?-húzogatta szemöldökét.Elnevettem magamat majd üdvözöltem Louist.Eleanorhoz is odabújtam majd Harryhez léptem.
-Adnál egy gatyát?-kérdeztem szórakozottan.
-Gyere baby.Pill.-intett Louisék felé.-Addig érezzétek otthon magatokat.-kiáltott le.

***

Louis csak hadarta egyik viccet a  másik után.Mindannyian úgy röhögtünk, hogy szinte alig kaptunk levegőt.Egyik boros pohár ment le a másik után és éreztem, hogy már nem sok van hátra a részegséghez.A nagy mesélésben Louis felállt, majd elmagyarázta az egyik történetét.Fantasztikus volt ahogy magyarázott..az a beleélés és azok a fejek, meg a hang utánzások.Látszik, hogy jó színész lenne belőle.

-Gyertek máskor is, csak előtte szóljatok!-mondta Harry mosolyogva.
-Kösz haver.Gyere szívem..-mondta Louis először Harrynek aztán az engem ölelő Elnek tartotta kezét.
-Majd akkor beszélünk!-mondta.
-Okés!-válaszoltam vigyorogva majd elengedett.Összekulcsolta Louis kezével ujjait majd kiléptek a házból.-Szia Louis!-vigyorogtam rá is, majd még oda hajolt egy gyors öleléshez.El is adott Harrynek két puszit aztán elindultak a kocsijukhoz.
-Louis, inkább hívj taxit!-mondta utána Harry.
-Őő..Ja az jó ötlet.-kuncogott fel hangosan amin én is felnevettem.Neki dőltem az ajtófélfának majd úgy néztem utánuk.
-Hívok egyet.-ment be Harry a telefonjáért.Addig én Ellel nevettem Louison aki az autójukból vett ki néhány fontos dolgot.Érdekes volt hátulról nézni őt, ahogyan próbálkozik.
-Jó a seggem?-nézett hátra Louis, mire mindketten jobban felnevettünk.
Egyik lábam behajlítottam és a másikkal keresztbe tettem, majd az ajtófélfának dőltem.Hallottam, hogy Harry jön vissza.Mellém állt aztán derekamnál fogva magához húzott, és ezután ő volt a támaszom.
-5 perc, addig nem jöttök be?-kérdezte Harry.
-Háát..oké!-mondta Louis majd elindultak az ajtó felé.
Én is megfordultam, hogy beljebb menjünk, és miközben elkezdtem beljebb menni, Harry a fenekemre csapott.
Megfordultam és fenyegetően rám nézett, majd huncutul elvigyorodott.

Harry még utoljára mindent ellenőrzött, hogy be van-e zárva mindenhol, majd lekapcsolta a lámpákat és feljött a szobába.Addig én felhívtam anyát és beszéltem vele egy pár szót, elmondtam neki, hogy minden rendben van, amit sajnos fordítva nem mondhatott el.Kissé csalódottan tettem le a telefont miután elköszöntünk, és vártam, hogy Harry végre fel érjen.
-Harry?
-Igen?-kérdezett vissza, mikor becsukta az ajtót.
-Apám megfigyelteti a házunkat?-tértem rá a lényegre.Száját összeszorította, álla megfeszült és kissé ingerülten válaszolt.
-Igen!
-Miért nem mondtad el?-kérdeztem inkább kíváncsian.
-Abb.Nem akarom, hogy legyen neked ebből valami problémád.Jobb, ha pár dologról nem tudsz.Így biztonságosabb.
Kicsit megijedtem, hogy vajon mitől félt.Zavartan, de bólintottam, aztán megindultam felé.Kitárta karjait, majd szorosan körém fonta, mikor hozzábújtam.
-Mit szólnál akkor, ha megtudnád, hogy halott?-kérdezte kíváncsian.
Lefagytam.Hogy mi?Az apám halottként?-fejem fájni kezdett, és nem igazán akartam tovább gondolkodni ezen, de valahogy nem tudtam másra gondolni.Nem tudtam elhessegetni a gondolatot, hogy nem lenne többé apám.Hisz..ő mégis csak az Apám...
Aki megerőszakolt, elrontotta a gyerekkorod, aki nem foglalkozott az érzéseiddel és aki mai napig kerget mint egy őrűlt.-tette hozzá tudatalattim, aki kimondottan örült volna annak, ha nem létezne már.
-Harry..-remegett a hangom, és csak most vettem észre, hogy szinte már csak ő tartott.
-Css kicsim.Csak kérdeztem.Bármit megteszek, amit kérsz.-suttogta fülembe.-Én itt vagyok.Bennem bízhatsz.Én megóvlak.-suttogta hozzá, mire szívem hevesebben kezdett el verni.Megnyugodtam és hosszan kifújtam eddig bent tartott levegőmet.-Na gyere.-kapott fel, mint a menyasszonyokat, majd az ágyhoz vitt.Elmosolyodtam, hogy milyen erős, és szinte meg sem erőlteti magát, ahhoz, hogy felemeljen.
Lassan lefektetett az ágyra.Felültem és kivettem magam alól a takarót aztán betakaróztam.Alattam az ágy istenien besüppedt.Nem rúgós volt, nem volt benne semmi kemény.Az egész ágy puha, és viszonylag süppedős volt.Olyasmi mint abban a reklámban, ahol a tested formáját veszi fel a matrac.Elmosolyodtam és a még hideg takaróban nyújtóztam egyet.Ekkor jutott csak eszembe, hogy melltartó van rajtam és Harry egyik melegítő alsója.
-Ahj..-keltem ki az ágyból. Harry épp fogat mosott, de még így is látott mikor hátrapillantott.Felálltam, majd a szekrényhez sétáltam.Letoltam a csípőmről a gatyát, ami onnantól már magától leesett a bokámig.Kiléptem belőle, majd felvettem és összehajtogattam.Beraktam a szekrénybe és újra a boxerben Harryhez sétáltam a tükör elé, éppen öblített, így nem látta, hogy bejöttem.Derekára simítottam kezem és láttam, hogy kirázza a hideg.Felnézett, majd a már tiszta fogait kivillantotta mosolyából.Elvigyorodtam, aztán kicsit arrébb löktem csípőmmel játékosan.
-Hé!Kisasszony csak óvatosan, mert következmények lesznek!-nevetett, mire nekem is kuncognom kellett.
-Adsz egy fogkefét?-vigyorogtam még mindig.
-Hogyne baby.-mondta majd mögém lépett és leguggolt.Testem átbizsergett.Érezni akartam érintését, ami pár másodperc múlva be is következett.Harry combom külsejénél hagyott nedves puszikat.Kezével közbe hallottam, ahogy kinyitja a lábamnál lévő szekrényt.Kivesz valamit, majd becsukja.
Szívem dübörögni kezdett, légzésem szaporább lett, és kezdett újra gyűlni bennem a vágy.
Ujjait megéreztem bokámnál.Elkezdett felfelé simítani, vádlimon, majd térdhajlatomon, ahol majdnem összecsuklottam, majd feljebb haladt, egészen belső combomig.Itt viszont kezével együtt emelkedett fel ő is.A tükörből láttam, mögöttem lévő magas alakját.
Ujjbegyeit tovább csúsztatta és belsőcombom egyik nagyon érzékeny részéhez ért.Kezdett érni bennem a vágy.Felcsúsztatta intim pontomig, mire felnyögtem egy aprót hirtelen.Annyira lágy és finom volt, szinte hozzám sem ért, csak végigsimított rajtam ott lent.Fenekem felé kezdett haladni, ahol gyengéden fenekembe markolt.Ez újabb nyögést kényszerített ki belőlem.Lassan nyakamhoz hajolt, majd puszit nyomott érzékeny bőrömre.Óvatosan belém harapott, majd fülemhez emelte száját.
-Hagylak fogat mosni..-suttogta.-Baby.-dörmögte, miközben kicsit erősebben mint az előbb, belemarkolt fenekembe.Nyögésem hangja terítette be a kis teret, ahol voltunk.Elengedett, majd kiment.
Ziháltam.Hiányoltam érintését, hiányoltam egy érzést, hiányoltam őt odalent, és idebent.Csókjának ízét, és puha ajkait testemen.
Egy darabig még próbáltam koncentrálni, hogy visszatérjek teljesen a jelenbe.Megfogtam a fogkefét, amit idő közben lerakott a pultra.Nyomtam rá egy kis fogkrémet, majd gyorsan megmostam a fogam.Mikor végeztem, kiöblítettem a szám, majd lemostam a fogkefét és Harryé mellé raktam.Számat és kezemet a törülközőbe töröltem meg, amit még kaptam fürdéshez, aztán kimentem a szobába, de Harry nem volt ott.Gondoltam lefekszem, de kíváncsi voltam mit csinál.Az ajtó nyitva volt, kimentem a folyosóra, majd fülelni kezdtem.
Ahol délután is megtaláltam, az az, az irodájában volt.Oda mentem és bekopogtam, mielőtt bementem.Benyitottam, aztán Harry szemei ellágyultak ahogy meglátott.
-Várj csak Paul..-tolta el szájától az iPhoneját.-Egy pillanat baby, pár perc és megyek, addig feküdj le, de ezt muszáj elintéznem.-mondta.Bólintottam, majd kifele indultam meg.Hallottam ahogy újra beszélni kezd Paulhoz, viszont mielőtt még meggondolnám, mit teszek, visszafordulok és felé sietek.Kíváncsi szemekkel nézi mit szeretnék.Ahogy odaérek egyből nyakára helyezem kezeim, majd lábujjhegyre állok és enyhén lehúzva őt, megcsókolom.Nyelvem meglepődöttségében gyorsan befurakszik ajkai között szájába és párszor végigsimítok enyémmel nyelvén.Épp hogy viszonozná, mikor eltávolodok és végig simítok arcán.
-Várlak, de siess.-mondom halkan, döbbent de csodálattal teli, csillogó szemébe.

Ui: Köszönöm Szépen Csicsák Ramónának a meglepit♥
(mindjárt kiteszem)

33.Ringer

♥Trartattaa! Itt az új rész!:)) Remélem tetszik, kommenteljetek és iratkozzatok fel!!...amúgy eddig 29 feliratkozó volt, most meg csak 27:// Kicsit szar érzés:/ 

Na mindegy, akik még olvassák és érdeklik a blogom azoknak itt van az új rész:)
Szeretlek titeket♥

Mikor hallottam, ahogyan Harry kinyitja az ajtót, kíváncsi voltam, hogy vajon ki lehet az.Én is felálltam és Harry után indultam.
-Szia Harry, láttam hogy itt a kocsid ezért gondoltam átjövök egy kicsit.Lépkedett be Lucie.Mosolyogva az ajtófélfának dőltem és figyeltem ahogy leveszi a kicsi cipőjét.Miután levette Harry karjaiba ugrott aztán megpuszilta az egyik arcát.Harry letette és felém nézett.Lucie követte tekintetével, majd megpillantott engem.Szemei és szája is kikerekedett, ahogy örömében meglepődött.
-Abby!!!-szaladt hozzám majd karjaimba ugrott.Felnevettem, majd kezem dereka és háta köré fontam.-Tudtam!Tudtam!..Én tudtam, hogy te tökéletes vagy Harry számára.És amúgy is olyen kedves voltál mikor először találkoztunk.Ó, olyan jó hogy itt vagy!-hajtotta nyakamba fejét.
Igazán megmelengette szívemet édes kitörése.Nem mindennapos nekem ez, és nagyon jól esett, hogy ilyen közvetlen, így nekem is könnyebb.

***

-Harry tudnál adni törülközőt is?-kérdeztem amint felért a szobájába.
-Persze.-indult el.Harry egy törülközővel tért vissza és a szekrényből kivett egy pólót majd a fiókok közül kihúzott egyet, és kivett belőle egy fekete boxert.Felém nyújtotta, mosolyogva elvettem aztán a fürdőbe mentem.Bezártam magam után az ajtót, leraktam a cuccokat a mosdókagyló mellé, a hajamat felfogtam kontyba és vetkőzni kezdtem.Mikor mindent levettem beléptem a zuhanyzóba, becsuktam a zuhanyajtót és megengedtem a vizet.Először hidegvíz jött, így ahogy a testemre ért a vízözön felsikkantottam, majd gyorsan elfordítottam a tusolófejet.
-Abb minden rendben?!-jött Harry aggódó hangja az ajtón túl.
-Persze!Csak hirtelen hideg volt a víz!-kiabáltam ki.Válasz nem jött, de halkan így is hallottam ahogy kuncog rajtam.Elmosolyodtam aztán a kezem a víz alá tettem, éreztem, hogy kezd langyos lenni ezért visszafordítottam magam felé.Körülnéztem, de nem találtam semmiféle női tusfürdőt, így kiválasztottam egy finom férfi illatút és abból a kezembe nyomtam egy kicsit.Szétkentem a testemen, aztán lemostam magamról.Elzártam a csapot aztán egy kicsit leráztam magamról a vizet.Kinyitottam a kabinnak az ajtaját, majd kiléptem.A törülközőt magamra tekertem, aztán elkeztdem magam megtörölgetni.Mikor száraznak nyílvánítottam magam, először a pólót, majd a boxert vettem fel.A fekete póló combközépig ért, épphogy eltakarta a boxert, ami kicsit nagy volt rám, főleg a...középvarrásnál, ahol egy kis helyet hagynak a férfiaknak.Nem igazán foglakoztam vele, végülis a lábamnál sem tapadt rám, így nem volt feltűnő.A törülközőt felakasztottam egy üres akasztóra, majd a saját ruháimat megfogva amit összehajtogattam.
Az ajtót kinyitottam, majd kimentem.Harry nem volt a szobában, ezért leraktam a ruháimat egy szófára, ami a szoba egyik sarkában volt, a szekrények mellett.
Elindultam a folyosón, megint szembetaláltam magam a tükörképemmel útközben.Elmosolyodtam a desavú érzéstől.Végigmértem magam, és nemigazán tetszett, hogy ennyire rövid a poló, szinte nem takar semmit a lábamból, és ha lehajolok, még a fenekem is látszik.Persze a boxer ott van.De az nem számít most.
Tovább indultam, lementem a lépcsőn és Harryt kezdtem keresni.A nappaliban olvasott egy újságot, majd mikor meghallotta, hogy jövök le, felnézett.Szemei lyukakat égettek belém.Ahogy végignézett rajtam valami elképesztő volt.
Szája enyhén elnyílt, szemei csillogtak, és megteltek vággyal.Göndör tincsei édes arcát keretezték.Az újságot maga mellé rakta, és várta míg odamegyek.Lábai férfias terpeszben voltak.Csak egy vékonyujjú laza trikószerű volt rajta, és egy sötét színű ülepesített, mackónadrág.Elélépkedtem aztán kezeit felemelve várta míg belerakom enyémet.Összekulcsomat vele ujjaimat, aztán ölébe húzott.Lovaglóülésben combjaira ültem.
-Jót fürödtél?-kérdezte pajkosan.
-Igen.A te tusfürdőddel.-húztam ki magam, mire szemei lejjebb pillantottak.Egyből leesett, hogy nincs rajtam melltartó.Kezeimet magam elé kaptam és elvörösödtem.
-Ne!Ne..Előttem nem kell eltakarnod magad.-mondta halkan, nyugtató hangon.-Na gyere ide.-mondta és közelebb húzott magához összekulcsolt kezeinkkel.Előrehajoltam majd szánk végre egymásra talált.Kezeim elengedtem magam elől, majd egyikkel Harry hajába túrtam, másikkal pedig mellkasát simogattam.Derekam köré fonta karjait.Kezemet felsimítottam nyakára, majd közelebb csúsztam hozzá combjain, éreztem magam alatt férfiasságát.
-Basszameg Abb.-morogta visszafolytottan, tetszett, hogy most tudom kicsit kínozni, ezért jobban ránehezedtem, mire felnyögött.De ezzel az érzéssel nem volt egyedül.A vékony anyagon keresztül, szinte mindent éreztem.Kicsit feljebb emelkedtem és újra ránehezedtem.Együtt nyőgtünk fel.Újra ott tartottunk mint pár órával ezelőtt.Kerestünk a mostani ideális ritmust.Harry egyik kezét derekamra rakta míg másikat fenekemre, amibe belemarkolt és úgy segített lökni, miközben próbáltam tartani a ritmusunkat.Próbáltam nem felgyorsulni, próbáltam kiélvezni minden egyes percét, mindegy egyes porcikáját Harrynek.
A vágy kezdett újra gyülemleni, ezt folyamatos kisebb nyögésekkel és egyre gyursuló ütemmel fejeztem ki.
-Baby..nyugi..kicsit..lassíts.-dörmögte Harry, amitől kirázott a hideg.
-Miért?-nyögtem.Nem voltam képes normálisan beszélni.
-Hogy tovább..Ahh-nyögtünk fel egyszerre, mikor kicsit keményebben odanyomtam magam-..tartson.-fejezte be.
-Ahh..akkor..majd..újra csináljuk!-mondtam és gyorsan és keményen kezdtem odanyomni hozzá magam, mire hatalmas nyögések hagyták el a számat.Harry kikerekedett szemekkel nézett, de nem bírta ő sem sokáig.
-Harry!-nyőgtem hangosan.
-Baszki..-mormogta nyakamba aztán nedves puszikat hagyott nyakamnál, kulcscsontomnál és vállamnál.Kezét, ami eddig derekamon pihent, elkezdte felcsúsztatni oldalamon, mire a szoba sóhajaimmal telt meg.-Mit művelsz velem Abb?-dörmögte fülembe mire egész testem beleremegett.Tekintetem övéibe mélyesztettem, majd közelebb hajoltam és megcsókoltam.Telt ajkai édesen simogatták enyémet.Puha és nedves ajkai között becsusztattam nyelvem, és táncra hívtam övét, miközben éreztem hogy másodpercek választanak el az élvezettől.
Ahogy gondoltam, pár másodperc után, Harry ajkai közé nyőgtem.Egy másodperccel később fejem hátradöntöttem és testem ívbe feszült.Éreztem ahogy robbantam, az utóörömök miatt pedig még párszor Harryhez dörgölőztem, miközben nevét mondogattam.Nem tudtam koncentrállni másra, és sajnos mostsem láthattam, ahogy elmegy.Pedig éreztem magam alatt.
-A tudat, hogy az én alsómba élveztél el Abb...annyira..szexi!-dörmögte fülembe, mire egy jóleső sóhaj hagyta el a szám.Testem libabőrös lett és arcom pírba ment át.-Édes, mikor elpirulsz.
-Harry..-mondtam halkan, szégyenlősen, majd elkuncogtam magam.Ránéztem majd egy nyugtató mosolyt küldött felém.
-Szeretlek baby.-dörmögte.
-Én is szeretlek Harry.-suttogtam, majd ajkamat övéire nyomtam.
-Mmm..veled sosem lehet betelni.-mormogta csókunkba mire elvigyorodtam.-Mi ilyen vicces?-kérdezi már ő is szórakozottan.
Vállat rántok majd szájára egy puszit nyomok.
Mielőtt megint beindulnék rá leszálltam róla, de így is felsóhajtott.Elkuncogtam magam majdfelálltam és a konyhába mentem.Hallottam lépteit magam mögött.
Levettem egy bögrét a polcról majd felé fordultam.
-Kérsz teát?-kérdeztem kedvesen mire mosolyogva egy igent bólintott.Levettem még egy bögrét a polcról aztán a vízforralót kezdtem keresni.-Hol van a vízforraló?-kérdeztem.
-Alúl a szekrénybe.Abba.-mutatott az egyik ajtóra.Hátatfordítottam neki, majd kinyitottam a szekrényt és lehajoltam hogy kivegyem.
-Miért csinálod ezt velem?-suttogta nyakamba miközben mögémsimult.Tenyerét térdhajlatomba rakta.Kinyújtott lábam megremegett érintése alatt.Fenekemnél éreztem dudorodó férfiasságát, és eközben tenyerét és hosszú ujjait éreztem belsőcombomon, ahogy simít felfelé.Nyögésem a csengő hangjával együtt viszhangzott a házban.Harryvel egyből felegyenesedtünk és felé fordulva találtam magam szembe zavaros és kissé dühös tekintetével.Mikor rám pillantott kicsit megenyhűlt, de inkább aggódás csillogott szemeiben.Nem ő félt.Ő csak engem féltett.Aggódott miattam.
-Harry ki lehet az ilyenkor?-suttogtam, mintha csak félnék, hogy meghallja az aki az ajtó mögött várja hogy kinyissuk.
-Nem tudom.-mondta mély hangon, majd az ajtófele indult.Én pedig mentem utána.Hátranézett majd megállt.-Ne.Te inkább maradj baby.Mindjárt itt leszek.-mosolygott le rám, majd puszit nyomott ajkaimra.