20.Cupidity

-Finom?-kérdeztem felnézve rá.
-Isteni.-mondta majd lehajolt és puszit nyomott az ajkaimra.Lelkesen ettem tovább a második muffinomat, majd amikor végeztem vele, Harryvel ellentétben a teámat kezdtem kortyolgatni.Harry ha jól tudom már az ötödik muffinnál tart.Tényleg finomnak tarthatja.
-Finom lett a tea?-mosolygott Harry.
-Igen, nagyon.Pont ahogy szeretem.Köszönöm.-mosolyogtam vissza rá, aztán ajkaira terelődött tekintetem.Macsósan, féloldalasan elmosolyodott aztán újból lehajolt és megcsókolt.

***

-Melyik film legyen?-kérdezte Harry-Van vagy 1000.Milyet szeretnél?
-Hm.Legyen mondjuuk..-mentem oda és olvasgatni kezdtem.-Jujj!A Kellék feleség az jó?-néztem fel rá kiskutyaszemekkel.
-Igen.-vigyorodott el-Csináljak popcornt?
-Ó, én nem kérek köszönöm.
-Rendben.Hozok chipset.-ment be a konyhába.Elvigyorodtam, aztán a kanapéra feküdtem vissza a harmadik bögre teámmal.
Mikor Harry öt perce sem jött, bevallom, kicsit kezdtem félni.
-Harry!-mondtam hangosan.Nem jött válasz, így a kanapé szélére másztam és felálltam.Elindultam a konyha fele, amerre ő is legutóbb.Mikor beértem a konyhába senkit sem találtam ezért tovább mentem.Benéztem a spájzba, semmi.Tovább mentem a folyosón.Bekopogtam a vendég wc-re.Semmi hang nem jött bentről így inkább a lépcső fele tartottam.
Először Harry szobájába mentem.Nem volt bent ott se, se a fürdőszobájába.Kétségbe estem.Ez lett volna az a hely ahol biztosan megtalálom, de még itt sincs.Nem mertem elmenni, mégis menekülni akartam.A furcsa az volt, hogy biztonságban éreztem magamat nagyjából, de nem akartam egyedül itt lenni.Félelem járta át a testem, hogy vajon mi lehet Harryvel, hol van, és ha valaki, akkor ki vitte el?Egyáltalán ha valaki elvitte..
A következő pillanatban meghallottam valami zajt.Kimentem a szobából és a falhoz lapulva, lassan és biztosan közelítettem meg a mellettem lévő szobát.Lassan, nagyon lassan bekukucskáltam a gardróbba, ahol megláttam Harry félmeztelen testét.A megkönnyebbülés villámcsapásként hasított belém.Lábaim ugrottak egyet és a következő pillanatban Harry karjaiba vetődtem, aki éppen hajtogatott egy pólót.
-Jeszus Abb!-kiáltott fel.
-Harry!-suttogtam megkönnyebbülten.Karjaimat továbbra is szorosan fontam át nyakán.Fejemet nyakába fúrtam, lábaimat pedig csípője körül fontam át, így csimpaszkodtam rajta, anélkül is, hogy fogott volna.
-Mi az gyönyörűm?-szedte még az előbbi ijedtségétől a levegőt szaporán.Egyik kezét derekam körül vonta át, míg másikat kicsit feljebb.Szorosan fogott ő is magához.
Becézésére megint egy megkönnyebbült, és egyben meleg érzés járta át a testem.Éreztem amint a hideg kiráz, arcom pedig lángba borul, ahogy észhez térek.Nincs rajta póló.Magamba fojtottam vágyamat, és úgy döntöttem inkább úgy csinálok mintha nem foglalkoztatna...annyira.
-Azt hittem, hogy elraboltak, vagy valahogy eltűntél!Annyira megijedtem Harry!-motyogtam.
-Bocs.Csak a pólómra csöppent egy kis salsaszósz..feljöttem, hogy berakjam a mosógépbe, és felvegyek egy újat.-mondta mély hangon.Kezem szorításán enyhítettem.Ujjaim összekulcsoltam tarkóján, ahogy kihúztam magam, hogy szembe kerüljek vele.
-A lényeg, hogy megvagy!-suttogtam.
-Igen.-alig lehetett hallani.Szinte csak formálta a szót édes szájával.
Ajkaimat szorosan tapasztottam övéire.Kívántam minden egyes porcikámmal, hogy érezhessem magamon érintését és ízlelhessem csókjának ízét, szájának puhaságát, ajkainak masszírozását, és csókjában a véghetetlen vágyat.
Mohón kezdtük egymás száját falni.Egyik kezét fenekem alá rakta, hogy megtartson, ugyanis kezdtem belegyengülni a vágyam miatt csókjába.
Egyre szenvedélyesebben falt.Néha csak ízlelgette ajkaimat, s olyankor hagytam, hagy tegyen azt velük amit akar.
Sóhaj tört elő belőlem, majd Harryből is egy férfias morgás, amit istentelenül szexinek tartottam.A következő pillanatban Harry a gardrób szekrényéhez lépkedett, majd annak döntött, miközben egyik kezével tartott, lent a fenekemnél, ami annyira kínzó volt.Ágyékát kinyomta, hogy úgy is tartson, ahogy megéreztem növekvő férfiasságát, saját nemi szervemnél, ahogy hozzám nyomta, hatalmasat nyögtem.A fejem az élvezettől hátracsuklott, és a szekrényen halkan koppant is.
A következő pillanatban viszont belém csapott egy régi felismerés és hirtelen húztam fel magam ijedten.Szívem majd kiugrott a helyéről ijedtségemben.Próbáltam felhúzni magam férfiasságától, ami sikerült is.Viszont így Harry ijedt és meglepett tekintetével találtam szembe magam.
-É-én..sa-sajnálom.Cs-csa-csak..-próbáltam valamit kinyögni, de mikor rájöttem, hogy nem fog menni, inkább lesütöttem a szemem.
-Hé.Csss..Abby.-nyugtatott, majd magához ölelt.Vállára hajtottam fejem.Egyik kezem lecsúsztattam tarkójáról hátára, másikat pedig mellkasomhoz húztam vissza, magam és Harry közé.Tenyerem Harry bal mellén pihent.Megnyugtató dobbanásokat adva szíve, melyek a szokásosnál gyorsabbak, szaporábbak voltak.-Felveszek valamit, aztán lemegyünk.
-Oké.-suttogtam, majd felemeltem fejemet, felé fordultam és nyakára nyomtam számat, hosszú csókot hagyva ott.Tenyerem alatt éreztem, ahogy még szaporább lesz a szívverése.Elmosolyodtam, majd elvettem számat.Harry hátrébb lépett, óvatosan, lassan lerakott, miközben kezem végig csúszott kidolgozott felsőtestén.Fantáziám egyből beindult, ahogy magam előtt találtam ezt a tökéletes testet.Nem vettem le róla a kezem.Felnéztem Harryre, enyhén elnyílt ajkakkal, aztán lábujjhegyre állva pipiskedtem egy csókért.Lehajolt, majd gyengéden csókolózni kezdett velem, miközben egyik kezem visszacsúsztattam nyaka és válla közötti részre, míg másik kezem felsőtestén; kockáin és mellizmán csúsztatgattam, simogattam.
Belesóhajtott csókunkba.Kicsit erősített derekam fogásán.Majd amikor pont kezdtünk újra szenvedélyessé átváltani, megszólalt a csengő.Harry lassan, de elhúzódott.Csodálattal a szemébe nézett.Egy utolsó gyors csókot hagyott ajkamon, aztán a nyitott szekrénybe nyúlva kivett egy pólót, felhúzta amilyen gyorsan csak tudta, majd megfogva a kezem indultunk el lefelé.
Leérve egyből a lifthez ment.Levette az amelletti lévő telefont.
-Igen?...Most nem alkalmas Paul....Értem....Oké, mondja meg neki, hogy holnap után úgyis találkozunk, addig pedig ha lehet, ne keressen.-egyből eszembe jutott, hogy akkor lesz az apjával a találkozó, ahova engem is el fog vinni.Ki lehet az onnan?!Az apja biztos nem, hisz vele nem így beszélne, ráadásul biztos felhívná a lakásba.-Köszönöm Paul.-tette le.
-Ki volt az?-szaladt ki a számon, mielőtt megelőzhettem volna.
-A nő akivel apám össze akar hozni.De lényegtelen, elküldtem.Ez a mi napunk.Gyere menjünk filmezni.Irányított a konyha fele, ahol felszedtük a chipset és a szószt, amit most én vittem,  megelőzve, hogy újra leegye a pólóját.
Lefeküdtünk a kanapéra.Harry egyik kezével átkarolt, hogy közelebb bújhassak hozzá.Újra beszívtam illatát.Mosolyogva figyelte, amíg én csukott szemmel, feldolgozom, hogy hogyan lehet ilyen tökéletesen férfias, macsós, per-fect illata.
Kuncogására nyitottam ki szemem.Duzzogva néztem rá, amit egy apró csókkal enyhített.
A chips az ő hasán, míg a szósz az én hasamon volt.A távirányítóért nyúlt, aztán elindította a filmet.
Felcsendültek az ismerős akkordok, majd a szabadságszobor jelenet következett, és aztán elkezdődött a film.Izgatottan helyezkedtem kényelmesebbre, miközben Harry berakta a számba az első falat chipset.Mosolyogva kezdtem el rágni, miközben huncutul csillogott a szeme.Valahogy az volt az érzésem, hogy őt most nem igazán a film érdekli..lehet nem is szereti, csak miattam nézi végig.Nem fogok tudni betelni a kedvességével, az érzékenységével, a szeretetével, a huncutságával és azzal az ellenálhatatlan kinézetével.Egyszerűen lehetetlen.

Ha összejön akkor a következő fejezet 2 komment és 3 értékelés után jön.

l9.Cooking"

Harry karjaiba vont és a kanapéra dobott játékosan.Még mindig nevetnem kellett a fején, ahogyan próbálja nagyon precízen kidíszíteni a muffinokat mielőtt beraktuk volna a sütőbe.
Belesüppedtem a nagy L-alakú hosszú, fehér kanapéba.Kuncogtam és próbáltam a kezét ellökni testemtől de továbbra sem sikerült.Fölém magasodott.Kezei még mindig derekamnál próbáltak csiklandozni. Forgolódni kezdtem kicsit és próbáltam kiszabadulni.A szám már szinte elzsibbadt a nevetéstől és a folytonos vigyortól.Hajam az arcomra omlott ahogy forgolódtam és már éreztem a hasizmomat, ahogy befeszítem, hátha enyhül az a kínzó, csiklandozó érzés.
Lassan abbahagyta és egyik kezét derekam mellé rakta, míg másikat a derekamon pihentette.Abbahagytam a nevetést.
Derekamon lévő keze felfele kezdett csúszni.Mellem alatt, mielőtt még hozzá ért volna felvette és tovább vezette arcomhoz, hogy a kósza tincseket elsöpörje onnan.
Tekintetünk egybe forrt.Még kicsit ziháltam, de így legalább volt mire fognom.Éreztem ahogy kezdünk újra felhevülni.
Harry lassan lehajolt.Egyik kezemet a tarkójára raktam, felcsúsztattam sűrű göndör hajába, majd közelebb húztam.Ahogy szánk egymásra tapadt, beletúrtam tincseibe.Majd még jó párszor, a csók csata közben.
Két térde között helyezkedett el a testem miközben alatta voltam.Közelebb akartam őt húzni.Lejjebb, hogy érezhessem teste minden egyes felületét.Magamon.De nem engedte, mellkasom melletti kezei megtartották őt.Másik kezem hirtelen ötlettől vezérelve hasára raktam.Felvezettem izmos mellén át a vállára, onnan pedig bicepszére.Kőkemény izom tartotta őt.Kicsit megszorítottam, majd még egyszer, hogy újra érezhessem kemény bicepszét.
Bele mosolygott a csókunkba.Végignyalta alsó ajkam, majd beleharapott kicsit, miközben óvatosan meghúzta.Halk sóhaj hagyta el a számat.Kicsit elhúzódott, szeme csukva volt.Arca lágy, puha és selymes volt, ahogy végigsimítottam rajta.Mint egy angyal.Újra hajába túrtam majd minden érzelmemet beleadva megcsókoltam.Puha, telt ajkai szinte masszírozták az enyémet.Nyelve lágyan próbált bejutni ajkaim közé, s miután kicsit széjjelebb nyitottam, nyelve megtalálta enyémet, majd kényeztetni kezdte.Felnyögtem mikor megéreztem testét az enyémen.Kissé felnyomtam csípőmet, amitől belőle váltottam ki egy férfias nyögést.Csókunk szenvedélyessé váltott át.Közelebb húztam magamhoz, egyik lábamat próbáltam kivenni alóla, hogy áttegyem csípőjén, de nem engedte.Zárva tartotta lábaimat.Lehet, jobb is így.A vágy kezdett bennem erősödni, az érzékszerveimmel együtt erősödött fel.Éreztem, hogy nem sokáig tudom ezt a vágyat kordában tartani.Olyan régen volt már ilyenben részem.Vagyis, ilyenben még soha.Harry olyan finom és jó hozzám.Olyan lágy, olyan érzéki és olyan..felnyögtem ahogy nyakamat kezdte csókolni, és óvatosan szívni.Ám ez cseppet sem volt halk.Fejemet hátra döntöttem reflexszerűen ahogy kijött a hosszú hang a torkomon. Harry kicsit elhúzódott és kíváncsi, de egyben vággyal teli szemmel nézett le rám.
-Elmentél?-csodálat tükröződött hangjából.
Ziháltam.Olyan furcsa volt ez a sok jó.Ez a sok és csupa élvezet, öröm amit nekem adott.
-Abb.Ennyitől?
-Te vagy az első aki ilyen jó hozzám.Vagyis..nem jó.Vagyis..jó is..de..te gyengéd vagy és..és lágy.Meg..meg érzéki és olyan finom.-zavarba jöttem, mégis úgy éreztem, őszintén kell válaszolnom.
-Szeretlek.-suttogta alig hallhatóan.
-Szeretlek.-suttogtam szintúgy, majd közelebb hajolt és megcsókolt.De nem a szenvedélyes csókot folytatta.Óvatosan csókolt, mégis minden érzelmet beleadott.Éreztem a biztonságát, és olyan volt mintha vigyázna, nehogy eltörjek.Mintha ez lenne az első és utolsó csókunk.Beleőrültem ajkaiba.
Csókcsatánkat a sütő hangos folyamatos sípszava vetett véget.Ha lehet még jobban Harry alá bújtam és erősen szorítottam magamhoz, úgy megijedtem hirtelen a éles hangtól.
-Azt hiszem kész a süti.-búgta szórakozottan.Felsóhajtottam a hangjától, majd amikor leszállt rólam és mindketten felültünk kaján és elégedett mosolyával találtam szembe magam.
Szúrós pillantást vetettem rá, aztán felálltam és a konyhába mentem, hogy kivegyem a muffinokat. Csodaszépen néztek ki és a díszítés is pont tökéletesen olvadt meg rajta.Kivettem és a sütőlapra raktam.Visszamentem Harryhez. Addig legalább megdermed rajta a máz.
Harry kényelmesen elfeküdve dőlt el a kanapén.Leültem hozzá közel, a kanapé szélére.
-Abb, nyugodtan hozzám bújhatsz.
Végszavára mint egy kisgyerek ugrottam fel és másztam sietősen hozzá.Felnevetett aztán derekamat megfogva még közelebb vont magához.Mellkasára hajtottam a fejem.Mélyen beszívtam illatát ami egy finom parfümmel és saját bódító illatával keveredett.Kiengedtem miután egy kis ideig magamban tartottam és memorizáltam újra meg újra illatát.
-Ez milyen parfüm?-kérdeztem csodálattal.
-Tetszik?-búgta.
-Imádom.-válaszoltam.
-Akkor jó.-mosolyodott el.Lehajolt az arcomhoz, aztán kicsit feljebb biccentve a fejem, hagytam hagy ízlelgesse ajkaimat.-Na, menjünk sütizni.Csinálok még teát.Most is málnásat vagy kérsz cseresznyéset?-nézett rám mosolyogva miközben én még leragadtam ott, hogy csókolózunk.Mindig elkábított.Felnevetett aztán végigsimított a combomtól a térdemig.-Na, akkor csinálok most cseresznyéset.Addig maradj itt.-nézett rám kedvesen.Mosolyogva bólintottam aztán figyeltem ahogyan megy a konyhába kecses, mégis férfias, sok férfit megszégyenítő macsós módon.
Mosolyogva megjegyeztem, hogy mindent megfigyelgetek rajta, és hogy mennyire érdekes számomra.Fejemet elfordítva meredtem ki az ablakon.Az idő kezdett hűvösödni. Legalább is a mellettünk lévő parkban, ami itt van ennek az épületnek az alján, nagyon fújta a fákat a szél.Az ég kezdett kicsit beborulni és a felhők amik jöttek kissé sötétek voltak.A nagy üvegfalhoz lépkedtem és kinéztem.Pár ugyanekkora épület, középen meg ezeknek az épületeknek a parkja, pár bolt, étterem, és egy nagyobb bevásárlóközpont.Itt minden közel van.Jó lehet itt élni.Minden modern, ez a falrész szinte csak üvegből van és a kilátás gyönyörű.Szembe pont nincs épület, így egyenesen a London Eyera és a Temzére nézhetek ki.Milyen gyönyörű lehet este, mikor ki van világítva a város.
Eszembe jutott az első esti nagy utam, mikor Harry vacsorázni vitt.Elmosolyodtam az emléken.Már akkor köztünk volt a kémia, amit szerintem Paul nem hagyott ki kukkolás nélkül.De ez csak szerintem van így. Harry nagyon szeretheti Pault ha így megbízik benne.Bár ez a kukkolós dolog nem is igazán a bizalomról szól.Feltéve ha csak Harry meg nem kérte, hogy ne nézzem minket..Mindenesetre én biztos kukkoltam volna.Harryt ne nézni?!Azt hogy nem lehet?
Belegondolva, mi lenne ha én lennék Harry sofőrje, szerintem már biztos nem élnénk.Meg vagyok róla győződve, hogy csak őt nézném.Egyszerűen káprázatos.Elvarázsol, olyan mint egy angyal.Egy gyönyörű angyal.
-Abb..itt vagy gyönyörűm?-dörmögött fülembe Harry amitől megugrottam.Két kezét derekamra rakta, majd magához húzott és átölelt hátulról.
-Bocsi..mondtál valamit?-pirultam el a becézésén.Kirázott a hangjától és ettől az egész jelenettől meg a cselekvésétől a hideg, amit remélem nem vett észre.
-Csak, hogy gyere üljünk le a kanapéra.Szeretnél még beszélgetni?
-Igen.-suttogtam, majd megfogva a kezem a kanapéhoz vezetett és hozzábújva, a teámat szürcsölgetve beszélgettünk miközben a muffint ettük, amin finoman ropogott a ráolvadt máz.

Sziasztook:) BOLDOG KARÁCSONYT MINDENKINEK :)) Remélem tetszik a rész:) ha 3 komment összejön akkor holnap hozom is a következőt!:))

l8.Meeting with Louis

A park megnyugtató volt számomra, ahogy Harry kezét fogva sétálok végig rajta.A tegnapi nap járt az eszembe, mire elnevettem magam.
-Mi az?-kérdezte boldogan felém fordulva Harry.
-Hát csak anya feje, mikor kilépett a liftből...
-Jah!-kuncogott fel ő is.
-Figyelj Harry..-lettem hirtelen komoly, ahogy eszembe jutott, hogy miről szerettem volna ma beszélni vele.-Én..beszélni szeretnék veled erről újra.
-Miről?
-Rólunk.-mondtam halkan.-Este is gondolkoztam ezen és..arra jutottam, hogy akár összejönnénk akár nem, én ugyan úgy fogok irántad érezni.Akkor meg minek szenvedjek? Nem igazán érdekelnek apád szabályai..Majd valahogy hozzászokok...és..
-Abb.Nem akarom, hogy megszokd azokat a szabályokat.Azt szeretném, ha szabályok nélkül kellene lenned mellettem.Ha magadat adnád,  nem apám robotját.
-Értem.-halkultam el.El akartam engedni a kezét, de nem engedte.-Harry kérlek..-húztam volna.
-Nem Abb.Tudod mit?Leszarom apám szabályait, eleget éltem bennük!-megállt, magához vont és a park közepén, az emberek nagy tömegében, megcsókolt. Hosszú, érzelmekkel teli volt a csókja.Úgy éreztem, mintha ez lenne az első és utolsó is.Imádtam.
Miután elhúzódott nem bírtam megszólalni, csak halkan, égő és lehajtott fejjel mentem tovább.
Elértük a park végét, ahonnan újra kezdődött a város.Beültünk a legközelebbi kávézóba, ahol megfogta az asztalon a kezem és úgy intett a pincérnek.
-Mit hozhatok önöknek?-mosolygott ránk a felszolgáló.Fiatalos volt, és jóképű, valahogy mégsem volt az esetem.Nem igazán tudtam mit kezdeni azzal, hogy szemezni próbál velem. Harry megköszörülte a torkát amilyen feltűnően csak tudta, majd válaszolt.
-Egy hosszú kávét kérnék és egy..-nézett rám.
-Forrócsokit.-néztem vissza Harryre.
-Van tejcsokis, narancsos, fehércsokis és étcsokis.-mosolygott rám a felszolgáló.
-Egy fehércsokisat kérnék.-mosolyogtam vissza.Rám kacsintott majd elment.Felhúztam egyik szemöldökömet és úgy néztem utána.-Hát ez..érdekes volt.
-Inkább felháborító!Itt fogom a kezed és mintha itt se lennék, flörtöl veled.
-Hát velem biztos nem..max. próbálkozott.-nyugtattam meg.
Felém villantott egy aranyos mosolyt majd megszorította a kezemet.Furcsán éreztem magam, de nem törődtem vele, Harryvel voltam elfoglalva.

-Viszlát!-köszöntünk egyszerre amint kiléptünk a kávézóból aztán Harry összekulcsolta az ujjainkat és úgy sétáltunk tovább a város fele.
Hirtelen reflexből hátra fordultam és vállam fölött átnéztem.A pár ember akik mögöttünk vagy előttünk mentek el voltak foglalva.Nem is értem miért gondoltam, hogy figyel valaki.
Közelebb húzódtam Harryhez, aki lenézett rám és kíváncsian fűzte össze tekintetünket.
-Baj van?!-kérdezte halkan.
-Nem!-mosolyogtam hamiskásan-Miért?
-Semmi.-mosolygott rám ő is, de szeme egészen máshogy csillogott.Úgy odahajoltam volna megcsókolni, de valahogy nem mertem-Figyelj..beszeretném majd mutatni a barátaimat.Esetleg holnap?Vagy azután?Hogy szeretnéd?
-Bármikor jó.Hogy hívják őket?
-Hát Louis ..
-Harry!!!-ordított fel előttünk valaki, mire a szívbajt kaptam.
-Louis!-vidult fel Harry.-Nos ő Louis!-nevetett ahogy bemutatott neki.
-Szia.-mosolyogtam-A nevem..
-Abby!Tudom.Hallottam már rólad.-kacsintott.Belepirultam a gondolatra, hogy esetleg Harry beszélt vele rólam. Harryre pillantottam és egy bocsánatkérő mosolyával jutalmazott meg.-A nevem Louis Tomlinson!-fogott kezet velem.Nagyon vidám és pozitív kisugárzása volt.Széles boldog mosolya, gyönyörű szép nagy kék szemei, haja pedig kócosra volt belőve.
-Épp arról beszéltünk Abbyval, hogy beszeretnélek mutatni neki titeket.
-Az tök jó!Fel hívom a fiúkat, hogy egy óra múlva nálam, oké?!-majd kicsattant az örömtől.
-Ó, nem!-nevetett Harry.-Ma mást terveztünk..de holnap Abby jó lesz?
-Persze!-valamiért Louistól én is bepörögtem.
-Szupeer!Akkor holnap.A lányok is jöhetnek?
-Igeen!-mondtam ki hirtelen véletlenül.De egyből visszahúztam magam.Harry jót kuncogott rajtam és Louis is vigyorogva nézett Harryre.Úgy éreztem valamiféle kommunikáció folyik köztük rólam.
-Akkor holnap.Ja, és Harry el kéne intézni az Oroszoknál azt a céget.Úgy gondoltam, ha holnap utánra ide hívnám őket az megfelelne.Lenyomjuk nekik a tuti üzletet, aztán legalább azon a tárgyaláson is túl vagyunk.
-Rendben.Max. 2 órás legyen.
-Megoldjuk.-intett mosolyogva majd rám nézett, és újra Harryre.-Majd beszélünk haver, menjetek csak.És akkor holnap kb. délre gyertek.
-Oké.Szia Lou..-ölelték meg egymást, és meglepettségemre Louis engem is magához szorított a következő pillanatban.De nem volt rossz, ahogy szorított.Megnyugtató volt az ölelése.
-Na jók legyetek..-kacsintott és elment, még azelőtt mielőtt Harry bármit is tehetett volna.
Nevetett egyet Louison, majd megrázta a fejét és sóhajtott egyet.
-Ő a legjobb barátod igaz?-kérdeztem mosolyogva.
-Igen.Amúgy még Zayn, Liam és Niall van.Szerintem mindegyikőjüket szeretni fogod.Meg persze ők is téged.Téged nem lehet nem szeretni.-nézett le rám miközben haladtunk tovább.
Elnyíltak ajkaim.Szívem hatalmasat dobbant meglepődöttségében.Nagy szemeimet az övéibe mélyesztettem. Nem tudtam mit mondani, nem jött ki hang a számon.
-Mindegy.Gyere Abb.-mosolyodott el, de nem mozdultam mikor indult volna.Visszanézett rám, mire magamhoz húztam és lábujjhegyre állva számat szájára tapasztottam.Hirtelen érte ez a kirohanásom, de őszintén megmondva engem is.
Zihálva húzodtunk el egymástól, miközben egy elhaladó kisfiú magába mormogva mondta, hogy "fúúj".Aranyosnak találtam, tudtam, hogy régen én sem szerettem anyáékat nézni.Bár nem is tudtam sokáig élni a másoknak szépségesnek tűnő gyerekkort.
Lesütöttem a szemem, ahogy visszaemlékeztem.Fájt.Kínzott, minden egyes pillanat amit akkor átéltem, túléltem.
-Abb.Mi a baj?!-törölte le, eddig észre sem vett könnyeimet.
-Ó..bocsánat.Észre sem vettem, hogy sírok.-nevettem fel kínosan.
-Mi a baj?-nézett szemembe aggódóan.-Kávézóban történt valami?Csak mert..azóta olyan furcsa vagy.
-Úgy éreztem valaki figyelt.-rántottam vállat.
-Még most is?-kérdezte és elkezdett nézelődni óvatosan.
-Nem..nemhiszem.Most csak..pár emlék jutott eszembe.
-Apád?!-suttogta.
Csak bólintani tudtam, ahogy mégnagyobb sírásba kezdtem.
-Gyere felmegyünk hozzám.Csinálok neked finom málnás teát.Juli azt mondta az a kedvenced.-bólintottam.Lehajolt.Aggódva szemembe nézett, majd megcsókolt.Édes csókja íze és sós könnycseppjeim keveréke volt, de imádtam.Imádtam az érzést, hogy itt van velem.Hogy van valakim.

***

Beültünk az autóba, beindította, aztán elindultunk.A hozzájuk vezető úton inkább zenét hallgattunk.Volt, hogy ő is énekelni kezdett, aminek örültem hiszen szerintem gyönyörű hangja van.Mély, rekedtes, amilyen alapból, de énekelve mintha simogatna.Nem hiszem, hogy valaha is megunnám ezt a hangot.Akár énekel, akár csak beszél.
Mikor megérkeztünk Harrynek a lakásához, szinte a felhők közt repkedtem hangja miatt.
-Na gyerünk.Csinálok neked teát és ha gondolod rendelhetünk süteményeket is.-mosolygott biztatóan.Hirtelen nevetnem kellett.
-Harry ne rendeljünk sütiket.-kuncogtam-Majd én sütök neked.-mosolyodtam el.Felém villantott egy kisfiús vigyort aztán kipattant a kocsiból, hogy kinyissa nekem is az ajtót.
Fellifteztünk, lepakoltuk a cuccunkat aztán a konyhába mentünk. Harry a teákat kezdte el megcsinálni, én pedig előkészítettem a sütihez való alapanyagokat, amit még nagyi tanított.

News of the Blog III.

♥sziasztok Drága Olvasóim!

nagyon sajnalom, hogy megvaratlak titeket de volt jo par gondom az elmult idoszakban es nem igazan tudtam elo emberkent viselkedni..tulajdonkeppen a blogba menekultem folyamatosan aminek hala otthon a gepemen mar a 32. resz is kesz van. Most viszont jonnek az unnepek es majd tobb reszt hozok nektek!
Remelem nem haragszhotok meg.Most eljottunk pihentetni az ahyamat es a hegyekben vagyok...csoda hogy van wifi, csak szerettelek volna titeket ettesiteni hogy miert is vagyok ilyen bunko aki elhanyagolja az olvasoit<3
ma megyunk aza es holnap uj resz!

ui.:bocsanat hogy nem raktam ekezeteket de telorol irtam nektek most gyorsan.
sok puszi es tovabbi jo karacsonyi keszulodeseket!:*

Ja es kerlek titeket kommenteljetek csak annyit hogy:kovit. -vagy nemtudom de neha gondolkozom azon hogy abbahagyjam e.:/... nem akarok olyan lenni hogy:"100 komi es csak utana hozom a kovetkezo reszt"... de neha olyan jol esne 2-3 :))) a legutobbikon is mindig elmosolyodtam ds olyen jol estek..:))) <3

Xxx.Gemm.

l7/ll.The business

A liftben kavargott a gyomrom.Magamban istenhez könyörögtem, hogy sikerüljön.De a lift csengése, hogy megérkeztünk a 32. emeletre megzavart.
-Minden rendben lesz.-suttogta fülembe Harry.
-Harry, ha ez nem jön be akkor annyi az egésznek.-fordultam felé mikor kinyílt a lift ajtaja.
-Tudom.De sikerülni fog.-mondta majd a derekamnál fogva kivezetett.-Én itt leszek veled.Biztonságban vagy.-suttogta miközben mentünk a terem felé.
-Tudom.Köszönöm.-bújtam hozzá közelebb és kicsit oldalra fordítottam a fejem, hogy belélegezzem nyakánál az illatát.
-Nyugi.Sikerül.-mondta, majd be is nyitott egy ajtón.Már megállt a szívverésem, hogy meg is érkeztünk, de rá kellett jönnöm, hogy csak az előtérbe, ahol valaki dolgozott. Nyilván az asszisztense az igazgatónak.
Itt is vártunk egy pár percet, kaptunk vizet, leültünk és vártunk.
Váratlanul nyílt az ajtó, és két nevető férfi jött ki rajta.
-Akkor a következő héten Jack!Viszlát!-intett mindenkinek a hapsi.Én is elmormogtam egy 'viszlátot', majd Harry a, gondolom, igazgatóhoz vezetett.Nem volt idős, sőt.Nagyon is fiatal volt.Olyan 34 éves lehetett.
-Harold Styles!Mi van veled?De jó, hogy látlak!-ölelték meg egymást vigyorogva.
-Minden oké Jack.Szeretném bemutatni neked Maggie Johnsont, aki miatt jöttünk.
-Értem, gyertek beljebb.Kelly, hozna nekünk egy kis bort, kérem?
-Rögtön hozom, uram.-mondta majd elsietett.
-Na, akkor lássunk neki!-csukta be az ajtót, majd a fotelekhez vezetett, hogy oda üljünk le.
-Szóval a magánvállalatba szeretne belekezdeni Maggie. Ezalatt értem azt, hogy a saját műveiből aukciókat szervezne.
-Oké, pár papírt átfutunk. Addig is bemutatkozok, elnézést.Jack Dollern!
-Maggie Johnson.-nyújtottam a kezem félénken.
-Tudom.-vigyorgott Jack, mire elvörösödtem.Miért érzem magam most butának?!
-Szóval..-kezdtük el a 'tárgyalást'.

***

Döbbenten és megsemmisülten hagytuk el az épületet.
-Na, akkor most mehetünk ünnepelni Miss Johnson?-kérdezte ünnepélyesen Harry.
-Igen!-suttogtam baktatva mellette.
-Na, had lássam azt a vigyort!Hisz sikerült!-fordított magam felé.
-Igen.De annyira könnyen.És ez szuper.-mondtam halkan.-Igen.Sikerült.-néztem szemébe.-Sikerült!-mondtam hangosan és egy vigyor jelent meg az arcomon, majd felnevettem.Most tudtam csak feldolgozni.
Elmosolyodott.
-Ez nélküled nem ment volna!-mondtam újra halkan, és Harry derekamon lévő kezeire raktam a kezem, felcsúsztattam vállára, majd egyik kezemet tarkójára, másikat meg arcára raktam.A köztünk lévő levegő hirtelen forrósodott fel.Éreztem, hogy mint melegszik fel a testünk.Szívem gyorsabban kezdett el verni, mikor elkezdtem magam felé húzni őt.
Orra enyémet súrolta, ha lehet ebben a magassarkúban, még jobban lábujjhegyre álltam és számat övére tapasztottam.Csak úgy falta ajkaimat, amire egy nyögésre késztetett.Mikor fejemet megpróbáltam hátra dönteni az élvezet csökkenése érdekében, hogy kiadjam a nyögést, Harry nem engedte.Tudta, hogy hangos is lehetnék.Túl hangos.Még közelebb húzott magához, és csókjába folytottam nyögésem.
A fülemben lüktetett a vér, de még így is kihallottam.
-Elizabeth!Hagyjad már őket, csak szerelmesek.-mondta egy öreg néni.
-Na de az utca közepén Annie?!-válaszolt egy szintén idős hang.
-Még fiatalok!Emlékezz vissza milyenek voltunk mi is!
-Jajj, azok a régi szép idők, mikor még..-távolodtak el hallókörömből.Abbahagytam a csókot.Szerelmesek?!Szerelmes lennék Harrybe?!
-Őhm..szerintem menjünk.-néztem Harry szemébe, akinek szerintem ugyanaz a kérdés járhatott a fejében, mint nekem, mert szinte ugyanolyan fejet vághatott mint én.
-Oké.-bökte ki, de még mindig úgy nézett rám mintha valami csoda lennék.
Beszálltunk Paul mögé, aki eddig várt ránk.Majdnem egy órát voltunk bent Jacknél, amíg minden papírt alá írtam.És most már hivatalosan is magánvállalkozásba kezdtem.Jack máris ajánlott egy nagyon felkapott helyet, ahol még nincs is művészeti galéria, csak ott mindent el tudnak adni.Ajánlott egy bért, amire Harry máris rábólintott és kivette.Küzdöttem ellene, de ragaszkodott hozzá.Végül pedig Jack mondta, hogy akkor Harry írja alá, amit két másodperc alatt meg is tett, így már nem volt esélyem kibérelni a saját pénzemből.
Az étterem felé több ezerszer megköszöntem neki a mai napot, és amit értem tett.
-Abb, ha még egyszer megköszönöd, akkor nem megyünk ünnepelni.-mondta, és Paul pont egy piros lámpánál állt meg.
-Nem baj, az is csak pénz költés.-mosolyogtam rá, mire lemondóan sóhajtott.Felkuncogtam.Lenézett rám és elmosolyodott.
-Élvezed, igaz?-dörmögte.Bólintottam.-Nem baj.Szeretem hallani, ahogyan kuncogsz.
Belepirultam bókjába, majd hozzábújtam, hogy ne lássa a vörös fejem.Ő is kuncogni kezdett, majd átölelt.

Az étteremhez érve, kiszálltunk a kocsiból és a bejárathoz indultunk.
Éppen nevettem Harryn, ahogy megbotlott egy kabátban.Ilyet is ritkán látni.A nagy tökéletesség majdnem elbotlik.
Amikor pedig a következő asztalnál megláttam anyáékat vigyorogva integetni, leesett az állam és lefagytam.
-Meglepetés!-suttogta a fülembe Harry, amitől kirázott a ideg.Megfogta kétoldalt, hátulról a derekam és úgy suttogott.-Örülsz?Előző héten megemlítetted, hogy már régen voltatok így együtt a családdal.Gondoltam örülnél.
-Ó, Harry, köszönöm!-mondtam majd megfordultam és megöleltem jó szorosan.Majd kicsit hátrébb húzódtam és egy gyors szűzies csókot leheltem ajkára.-Na menjünk!
Amikor hirtelen megfordultam anya pont valamit vigyorogva súgott a többieknek, akik elismerően bólogattak ránk nézve.Elpirultam és az asztalunkhoz indultam.
-Gratulálok drágám!-állt fel mindenki, de először anya ugrott a nyakamba.
-Köszönöm!-ujjongtam,és ezt még elmondtam kétszer Michael és Dyran ölelésében.

Késői ebédre spagettit kértem, hús nélkül és egy pohár pezsgőt kaptunk hozzá. Michael ugyanazt kért mint én.Anya és Dyran pedig valami furcsa színű krémlevest. Harry pedig salátát valamilyen rántottával, ami nem hús volt.Valami okból az eddigi randiainkon, az elmúlt hetekben, ha én sem kértem húst, akkor ő sem.Ennyire tiszteletben tartana?
Az asztal kerek volt, Harry mellett én ültem, mellettem Michael, aztán Dyran, és végül Anya aki ugyan csak Harry mellett foglalt helyet.
Mikor a pincér kibontotta a pezsgőt, nagy hanggal durrant ki a dugó.De azt egy fehér anyagba fogta, majd ahogy elvette azt az üveg szájától, már öntötte is az ünnepes poharába, vagyis az enyémbe.Miután mindenki kapott, megköszöntük, majd a pincér tovább állt, pár asztallal odébb.
-Abbyra, aki most már magánvállalkozó!-mondta Harry.
-Abbyra!-ismételte mindenki, majd koccintani kezdtünk.Utolsóra Harryvel koccintottam, aki a fülembe suttogott összeesküvő módjára.
-Gratulálok még egyszer, édes.-búgta. Elvörösödtem a becézésen.
Elgondolkoztam, hogy Harryvel holnap újra át kéne ezt beszélnünk.Még egyszer meg kéne kérdeznem, hogy az apjának mik a feltételei, az utcákon mint 'Styles Úr egyik fiának barátnője'-ként, hogy kéne viselkednem?Nincs kedvem megjátszani magam az egész világ előtt, mert tisztában vagyok azzal, hogy az újságban is fogok szerepelni, de az nem jelenti azt, hogy akkor teljesen mást kéne mutatnom.

A desszert után Harry felajánlotta, hogy az ünneplést folytassuk nála.Nem is tudom.Vissza szerettem volna már menni hozzá, mert imádom a lakását.De hát ennyire nagy dobra verni, hogy saját vállalkozásba kezdek?! Kicsit túlzás.Ez is már el volt túlozva, de hogy még folytassuk is az ünneplést, az nekem sok.
Elég volt nekem ennyi ünneplés.Örülök, hogy a család újra kimozdult, együtt ebédeltünk, és örülök, hogy ennek mind Harry is részese volt. Dyrant is megnevettette, ami szinte csoda.Alapjába véve, Dyran egy boldog és pozitív beállítottságú, de nem sokszor nevet.
Végül anya nagyon bepörgött, hogy láthatná, hol is él Harry, ezért kénytelen voltunk oda menni.Bár nem mintha nagy szenvedés lenne.Imádok ott lenni, igaz csak egyszer voltam, de annyira jó ott.Abszolút biztonságosan érzem magam nála, ráadásul modern, mégis otthonos.Mármint..a maga módján.A családi ház, ahol felkeltem, miután megmentett, az csak azért áll fent, hogy a szabadnapjait ott tölthesse.Teljesen megértem, hisz ott vannak szomszédai, kertje és nem érzi magát egyedül.