9.The unsavory date

Éhes szemekkel meredtem az elém rakott ételre.Kínai tészta, mellé egy kis saláta és hozzá grillezett sajt. Harry is ezt kérte, ugyanis mikor kérdezte hogy mit szeretnék enni, megtudta hogy vegetáriánus vagyok, ezért amikor kértem magamnak egy olyan ételt akkor ő is azt kért.
Aranyosnak tartottam hogy velem tartott, főleg azután hogy megmondta, hogy ő még sosem evett vegetáriánus kaját ugyanis a családja nagy húsos.

Evés közben beszélgettünk és nevettünk.Jobban megismertük egymást.A főétel után már teljesen el tudtam engedni magamat. Átadtam magam a jelennek és csak élveztem hogy ott ülhetek Harryvel.

-Őmm..kimegyek a mosdóba jó?-kérdeztem miután elvitték a főételnek az üres tányérjait.

-Persze.-mosolygott.

Felálltam és a mosdó fele indultam.Éreztem magamon Harry tekintetét és akár hogy is próbáltam, nem tudtam ellent állni és hátra néztem.Ajkába harapva figyelte hogy megyek a célom felé.Vissza fordultam és én is beharaptam ajkam.

Ahogy a mosdó ajtajához mentem, furcsa hangok szűrődtek ki rajta.Összeráncoltam szemöldököm és sejtelmesen benyitottam.Beléptem, hagytam had csukódjon be utánam az ajtó.Befordultam a nagyobb térben levő, tükrökhöz, ahol volt pár mosdókagyló és a szoba hátsó felében WC-k, ahonnan jöttek a hangok.Egyre tisztább lett minden.A hangok egyre jobban elborították a fejem, a hirtelen ismeretségtől ami az emlékeket záporoztatta belém.Nem tudtam mit tehetnék.Elvesztettem a fejem és csak hátráltam.Szemeimbe könnyek gyűltek ahogy a hangok egyre fájdalmasabbak lettek.

-Apa ne!Mit csinálsz?!-kuncogtam ahogy csiklandozta a fenekemet.
-Ó kicsim.Ha te az tudnád...na elég a csiklandozásból.Megyünk fürödni.Anyának megígértem, hogy amíg nem jön haza addig gondoskodok rólad!Igaz?-vigyorogva bólintottam majd a fürdőbe rohantam és elkezdtem vetkőzni.
-Apa megnyitod a vizet megfelelő hőmérsékletre?!-kérdeztem aputól.De ő nem is válaszolt és nem is jött egy perc után sem.-APU!-kiabáltam de semmi sem történt.Visszarohantam a szobámba és elkezdtem keresgélni, hátha bújócskázik.Nevetve keresgéltem őt.A következő pillanatban meztelenül jött be hozzám és a kukija furcsán nézett ki.
-Itt az idő hogy az én 7 éves drágaságomnak tanítsak valamit!-jött felém vigyorogva.
De ez nem az a vigyorgás volt.Gonosz és ijesztő volt.Megijedtem tőle.Hátrálni kezdtem de..

..Falba ütköztem.Kezemet számra tapasztottam és zokogni kezdtem.Nem bírtam elviselni a fájdalmat.Nem bírtam hallgatni a hangokat úgy hogy nem tudok mit tenni.Teljesen átéreztem amit most egy nővel tesznek az egyik WC-ben.Nem tudtam mit tehetnék.Meg akartam akadályozni, de féltem.Könnyeim ellepték a szememet és a falnak dőlve a földre csúsztam.Csak hallgattam ahogy a nő szenved, elkezdett segélykiáltásokat kiáltani de a férfi egyből rámordult és egy "KUSSOLJ" kiabálás kiséretében elhalgattatta.A lány felsikoltott.Összerázkódtam ahogy belegondoltam hogy megütötte őt.

~Apa ne bánts!Kérlek ne!Ez nagyon fáj, ne bánts!-kiabáltam sírva, de ő csak folytatta~

Fejemet ellepték a hangok, a gondolatok a képek, amelyeken átmentem.A következő pillanatban a WC-knek az egyik falán, valahonnan középről, dörömbölni kezdett ritmusra.
Nem bírtam tovább könnyeimmel potyogva oda futottam a WC-khez és gyorsan lehajoltam.Gyorsan ugrottam fel és léptem ahhoz az ajtóhoz ahol a lábakat láttam.
Húztam, toltam, feszítettem az ajtót de nem nyílt és az ajtó túloldalán sem hagytak alább a hangok.Féltem hogy mi lesz így a nővel.Féltem hogy mit tehet vele az az állat akivel össze van zárva.
De lehet nem is őt féltettem, csak magamat, ahogy átéreztem mit él át.Talán tudat alatt a múltamból akartam elmenekülni azzal, hogy megmentem ezt a nőt.
Hátrébb léptem.Dühös lettem.Dühös apára, hogy tönkre tette a gyerek koromat.Dühös voltam rá mert mindig bántott és fájdalmat okozott nekem.Elegem lett belőle.Felgyülemlett a félelmem és most az egész egy nagy adag méreg lett.Méreg ami átjárta a testem.Méreg amit az apám iránt éreztem.
Az ajtóra rúgtam ami betört.Könnyeim patakokban folytak arcomról, de nem érdekelt.Neki estem a férfinek és ütni kezdtem, ahol csak értem.A lány össze szedte erejét és piros, kisírt szemekkel kirohant mellettem és a hangok alapján bezárkózott egy WC-be.
A férfi megpróbált nem foglalkozni az ütéseimmel miközben felhúzta a nadrágját, de a reflexe nem engedte.Egyik kezével elkapta a csuklóm.Megijedtem a hirtelen rántástól ami a falnak lökött.Fejem nagyot koppant amitől egyből a földre zuhantam.A férfi felhúzta, begombolta nadrágját, becsatolta övét és a hangok alapján kifutott a helységből.

Pár percig ültem a földön a fejemet fogva, míg össze nem szedtem magam.
Felálltam a kilincsbe kapaszkodva és ahhoz az ajtóhoz mentem ahol zokogást hallottam.

-Hé..jól vagy?-kérdeztem suttogva.-Elment.Kijöhetsz már.-mondtam szomorúan, átérezve a kínt.
Egy perc múlva egy összetört, kisírt szemű, lila foltokkal teli, koromtól körülbelül tíz évvel idősebb nő jött ki a fülkéből.
-Gyere ide!-mondtam könnyes szemekkel.A nő nem habozott.Egyből átölelt és zokogni kezdett.-Jólvan.Már elment.Már nincs baj!-nyugtatgattam.

Amíg pár percig ölelkeztünk a fülkék előtt, már pár nő jött és ment a helyiségbe.Furcsán néztek ránk, de látva kisírt szemünket, nem szóltak és alább hagyták a megvető beszólásokat.Egy-egy ember még együtt érzően nézett is ránk, és volt aki adott nekünk kéztörlő papírt, hogy letöröljük könnycseppjeinket.
Zokogása folyamatosan enyhült és már csak pityergett amikor elengedett.

-Köszönöm!
-Szívesen.Most menj haza, meleg kádban áztasd kicsit a tested és utána aludj egy jót.Az segíteni fog!Tapasztalatból tudom!-próbáltam küldeni felé egy biztató mosolyt.
-Tapasz...Ó istenem!
-Pszt!Ez nem fontos.Nekem is mennem kell.Csak kérlek vigyázz magadra!-mondtam könnyeimmel küszködve.
-Rendben!Köszönöm szépen..én..
-Nem kell semmit mondanod.-próbáltam mosolyogni.-Csak menj és vigyázz magadra!-bólintott.Megölelt hosszú másodpercekre, majd elment.

Pár másodperc múlva én is elindultam.Kimentem az ajtón, átmentem a boldog családok, párok, barátok asztali közt, Harrynek háttal.Mikor a szőnyegen keresztül is meghallotta magassarkúm lépteit, hátra fordult.Amint meglátott egyből felállt és nekem esett.

-Abb jól vagy?!-kérdezte komolyan miközben fölém tornyosult.Meglátta a szomorú tekintetemet, majd úgy folytatta.-A desszertet elvitelre kérem.-mondta, majd a derekamat egyik kezével megfogta, hozzám lépett és lecsókolta arcomról a könnyeimet.-Mindjárt jövök.-hangja mély és rekedtes volt ahogy halkan beszélt.

Míg elment addig leültem a székre és elkezdtem feldolgozni magamban a történteket.
Próbáltam kizárni apámat, de nem igazán sikerült, mivel ahogy koncentráltam arra hogy kizárjam, úgy jöttek az emlékek.Könyökömet az asztalra raktam és a homlokomnál fogva tartottam meg fejemet, ahogy koncentrálni próbáltam.

-Abb.Gyere menjünk.-búgta Harry fülembe, miközben hátulról fölém hajolt.Felkaptam a fejem, táskámat megfogtam és kitoltam magamat a székkel. Harry addigra már átlépett mellém, majd kezemnél fogva felsegített és kivezetett az étteremből egészen az autóig.Lehajtott fejjel mentem át a parkolón.Magassarkú kopogást hallottam, ami nem is keltette volna fel a figyelmem, ha nem hallom hogy egyenesen felénk jön.

-Bocsi!-mondta az ismert női hang.-Hátra kaptam fejem majd megláttam azt a lányt akin segítettem.
-Igen?-engedtem el Harry kezét.
-Mondhatnék valamit?-kérdezte könnyeivel küszködve.
-Persze!-mondta hadarva, mert megijedtem talán megint volt valami, esetleg kint várta meg a férfi.
-Úgy értem..négyszemközt.-Harryre pillantottam aki ijedve nézett rám.
-Pillanat.-a nő hátára tettem a kezem és kicsit odébb vezettem. Harry elindult a kocsija felé, majd amikor odaért neki támaszkodott.-Mit szeretnél mondani?Baj van?Megvárt és csináld veled valamit?Esetleg..
-Nem!Már elindultam.Nem messze lakik egy barátnőm, oda megyek.Most nincs igazán kedvem hazamenni.De vissza jöttem mert.Nem is tudom gondoltam elmondom hogy.Mi Zoddal csak párszor randiztunk.Elhitette hogy szeret és elvakított a szerelem.Aztán ezen a negyedik randin...-sóhajtott.-Kimentem a mosdóba, és utánam jött amikor épp kész voltam.Végig erre ment ki a játék.-kezdtek el potyogni a könnyei.De tartotta magát.-Ti mióta ismeritek egymást?-kérdezte.

Megszeppenve válaszoltam.-Ez az első randink.-csuklott el a hangom.Félve nézett rám, majd egy kocsi felé pillantott és közbe kimeresztette egy pillanatra a szemét, majd újra rám nézett.Fejemet oldalra kezdtem fordítani de megelőzött.

-Ne!Ne nézz oda!Figyi..Candie vagyok.Hazaviszlek! Háromra fussunk..egy..ke..-suttogott.
-De minek?!-kérdeztem suttogva.
-Egy ismerősöm mesélt egy ilyesmi srácról.Azt mondta hogy a második randi után lefektette és ott hagyta.És nem volt finom.És mondta hogy ezt nem csak vele tette meg.Hanem sok-sok lánnyal.Sokan azt pletykálják arról a srácról, hogy...
-Abby! Julinak megígértem hogy 10-re hazaviszlek.Nem sokára 10, kérlek siess.-mondta hangosan Harry.
-Hallottad?Rendesnek akar tűnni.Amikor Zodot bemutattam a szüleimnek annyira rendes volt...egészen mostanáig.-mondta halkan majd suttogni kezdett.-Ha nem akarod hogy megerőszakoljon akkor jössz velem kocsival.

Elindult a kocsija felé, én meg ott maradtam megszeppenve."Ha nem akarod hogy megerőszakoljon.."-járt a fejemben.Könnyek gyűltek szemembe majd megfordultam. Harryvel szemben álltam húsz méterre.Féltem tőle.Megijedtem a tudattól hogy mit csinálhatna velem.A könnyek végigszántották az arcom, és a hűvös betonra csepegtek. Candie az autóba szállt és elindult, lassan közelített. Harry félve nézett rám és ellökte magát az autótól.Elkezdett lassan felém jönni, de addigra Candie már elém állt az autóval és gyorsan bepattantam.

Harryre néztem aki rémülve kezdett szaladni a kocsi után, de már késő volt.
-ABBY!-ordította.Könnyeim potyogni kezdtek.Végre úgy éreztem, talán szerelmes vagyok.De úgy látszik ennek is tévesnek kell lennie.
Elmondtam Candienek, hogy hol lakunk, majd a további úton nem igazán akartam beszélni.Nekidőltem az ablaknak és csak néztem az utat és az embereket.
-Hé Abby! Itt vagyunk!Ébren vagy?-simogatta meg a vállam.
-Ja, igen.Bocsi.Köszönöm hogy haza hoztál!Szia.-mondtam.
-Nincs mit!Én köszönöm!-rámosolyogtam majd kiszálltam az autóból.
Elkezdtem sétálni a házunkig.Hallottam, ahogy Candie kiáll a parkolóból majd tovább indul.Lehajtott fejjel mentem hazáig.
Kinyitottam az ajtót, majd miután bementem, bezártam magam után.Levettem a cipőmet, felvettem a kezembe és úgy mentem fel a szobámba.A cipőmet visszaraktam a helyére.A táskámból kipakoltam és abból is mindent a helyére tettem.A fürdőszobámba vettem az utamat ahol inkább nem néztem a tükörbe.Levetkőztem, mindent a szennyes kosaramba raktam, azok után hogy a földön is szinte feküdtem.
Beálltam a zuhany alá, és hagytam, had ázzon a testem a meleg, gőzölgő víz alatt.
Mikor kiszálltam a fürdőszoba tele volt gőzzel.Magamra tekertem a törülközőt és kimentem a pizsimért.Épp a párnám alá nyúltam, hogy kivegyem a pizsomám, amikor a terasz ajtón koppant valami. Hirtelen vissza gondoltam milyen volt az amikor Mauval voltam és egy puffanást hallottunk.Mostanra már kiderült hogy egy nagy faág tört le a fáról, de akkor is ijesztő volt.Lehet most is csak egy bogár akart bejönni a fény miatt.
Ám mikor negyedszerre hallottam a hangot, nem voltam olyan biztos a gondolatomban.A terasz ajtóhoz léptem és kitekintettem rajta.Újabb koppanás.A kavics pont az arcomnál érte az üveget amitől megugrottam.
Titkon azt gondoltam Harry az, és amikor kimentem a teraszom szélére, megbizonyosodtam hogy tényleg ő áll ott.
-Harry..
-Abb én..Nem tudom miért mentél el, de nekem kellett volna hazahoznom téged!Miért szöktél el tőlem?Mit mondott az a nő rólam?-egyre dühösebb lett a végére.
-Nem akarlak Harry!Menj innen!
Beszédre nyitotta a száját, de végül csak ennyit mondott.-Jó.-és elment.Furcsán és nagyon csalódottan néztem utána.Nem most kéne küzdenie értem mint a filmekben?Lehet túl sok filmet nézek, de ez akkor is fájt.Fájt először csalódni a fiúban akit azt hiszem szeretek.Ám ezt nem szabad.Nem szabad szeretnem őt.Hisz amúgy is, még csak tegnap ismerkedtünk meg.De a mai randi... annyira tökéletesen kezdődött...
Mi lett volna ha nem megyek ki a mosdóba?
Mi lett volna ha nem mentem ki onnan Darciet?Ha hagyom, hogy megerőszakolják..
Nem, ilyenbe nem is szabad belegondolnom.Amit tettem azt már megtettem és nem fordítható vissza.Az pedig, hogy megmentettem Darciet, büszkeséggel tölt el.Nem bántam meg.Örülök hogy segíthettem neki.
Az pedig, hogy ez milyen randi volt..azt hiszem egy harmadik variációt sikerült megvalósítanom.